A tüdőgyulladás vírusok vagy baktériumok által okozott gyulladásos megbetegedés, ami a tüdőhólyagocskákat és a hólyagok közötti teret érinti. Kellemetlen, esetenként veszélyes és súlyos szövődményekkel is járó állapot.
A tüdőgyulladás előfordulása
A tüdőgyulladás kialakulására nagyobb az esély a gyermekek, valamint a 65 éve felettiek körében. Általánosságban elmondható, hogy a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők jobban veszélyeztetettebbek, főleg ha ezt a gyenge immunrendszert valamilyen meglévő betegség okozza.
Ezért az alkoholisták, a dohányzók, keringési elégtelenségben, cukorbetegségben vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők is nagyobb eséllyel kapnak tüdőgyulladást.
A tüdőgyulladás okai
A tüdőgyulladás általában nem egyféle kórokozóra vezethető vissza. Jellemzően a kórokozók belélegzésével kezdődik, néha azonban a véráram útján, valamint a tüdő környékéről közvetlenül terjedő fertőzések okozzák. A felnőttek között a leggyakoribb a baktériumok okozta megbetegedés.
Idősebb közösségekben, például szociális otthonokban fordulnak elő olyan ritka esetek, amikor a tüdőgyulladás okozói bizonyos bélben élő baktériumok. A vírusok közül az influenzavírus ugyancsak eredményezhet tüdőgyulladást önmagában vagy más kórokozókkal kombinálva. Az esetek nagy százalékában van jelen úgynevezett atípusos kórokozó is.
Összesítve, a tüdőgyulladásnak számos oka lehet:
- Baktériumok: Bakteriális fertőzések, úgymint a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Staphylococcus aureus, gyakran okoznak tüdőgyulladást.
- Vírusok: Vírusos eredetű tüdőgyulladást okozhatnak olyan vírusok, mint az influenza, a COVID-19, a rhinovírusok és a koronavírusok. Ezek a vírusok könnyen terjednek cseppfertőzés vagy közvetlen érintkezés útján.
- Gombák: Gombafertőzések ritkábban okoznak tüdőgyulladást, de például az Aspergillus és a Pneumocystis jirovecii gombák súlyos légzőszervi problémákat okozhatnak, különösen az immunrendszer gyengülése esetén.
- Paraziták: Néhány parazita, például a Strongyloides stercoralis és a Toxoplasma gondii, megtámadhatja a tüdőt, és gyulladást okozhat.
- Kémiai irritánsok: A belélegzett vegyi anyagok, például klórgáz, ammónia és savak, irritálhatják a tüdőt, és tüdőgyulladáshoz vezethetnek.
- Allergének: Bizonyos allergének, például pollen, penészgombák és állatszőrök, kiválthatnak allergiás tüdőgyulladást az érzékeny egyénekben.
A tüdőgyulladás tünetei
Ha az alábbi tüneteket érzékeli önmagán vagy családtagján, feltétlenül forduljon orvoshoz:
- Láz: A magas láz általában a tüdőgyulladás kísérő tünete.
- Köhögés: A köhögés lehet száraz vagy nyákos, és gyakran erős és fájdalmas lehet.
- Légszomj: Nehézlégzés, amely a mély lélegzetvételkor vagy fizikai aktivitáskor súlyosbodhat.
- Zihálás és mellkasi fájdalom: Zihálás és mellkasi fájdalom is előfordulhat, különösen mély lélegzetvételkor vagy köhögéskor.
- Kimerültség és gyengeség: Az általános rossz közérzet, fáradtság és gyengeség jellemző a tüdőgyulladásra.
- Nyákürítés: A köpet sárgás, zöldes vagy véres lehet, és tartalmazhat gennyet is.
- Hidegrázás és remegés: Hidegrázás és remegés is előfordulhat a lázzal együtt.
- Száraz torok és torokfájás: Néhány betegnél a torok irritált és fájó lehet.
- Étvágytalanság: Elveszített étvágy és testsúlycsökkenés is kísérői a tüdőgyulladásnak.
- Zavartság: Idősebb felnőtteknél és súlyosabb esetekben zavartság is előfordulhat.
Azok, akiknél a tüdőgyulladás bakteriális vagy vírusos fertőzés következményeként alakul ki, általában gyorsan súlyosbodó tüneteket tapasztalnak. Fontos az orvosi segítség igénybevétele, mivel a tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet, különösen a gyenge immunrendszerrel rendelkező vagy idős személyeknél. Az időben elkezdett kezelés nagyban javítja a gyógyulási esélyeket.
A tüdőgyulladás tünetei leggyakrabban a magas láz, mellkasi szúró fájdalom, valamint a gyakran köpetürítéssel járó köhögés. Lélegzetvételkor, köhögéskor a mellkasi fájdalom rendszerint fokozódik. Ezeken kívül megfigyelhető még a felületes, szapora légzés és magas pulzusszám is.
A tüdőgyulladás diagnózisa
A diagnosztizáláshoz többféle eljárás, vizsgálat alkalmazása szükséges.
Ezek közül az egyik a – fizikai vizsgálaton kívül – képalkotó diagnosztikai eljárások alkalmazása. A röntgenvizsgálat során a mellkas átvilágítása, kétirányú mellkasfelvétel készül. CV-vizsgálat daganat fennállásának gyanújakor válik indokolttá, amikor a gyulladás elfedheti a rákos képletet.
Laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérvizsgálat) is közelebb vihetik a szakorvost a diagnózis felállításához. A bakteriológiai vizsgálatnak nem sok értelme van, mivel a tüdőgyulladást jellemzően vegyes flóra okozza, a köpetből pedig más baktériumok is kitenyészhetnek.
A tüdőgyulladás kezelése
A vírusos tüdőgyulladásnál általában az influenzához hasonló kezelést alkalmazzák, azaz pihenés és vitamindús diéta javasolt. Ugyan a vírusos tüdőgyulladás esetében az antibiotikumok hatástalanok, a bakteriális felülfertőződés kivédésére gyakran felírják őket.
A gennykeltő baktérium által okozott változatnál az antibiotikumok hatásosak szoktak lenni. Akkor is csináljuk végig az előírt kúrát, ha rövid időn belül jobban éreznénk magunkat, mivel korai abbahagyás esetén a tüdőgyulladás visszatérhet, illetve a baktériumtörzsek rezisztenssé válhatnak az alkalmazott antibiotikummal szemben. A kezelés hatékonyságának növelése érdekében olykor két antibiotikumot is felírhat a szakorvos.
Az atípusos baktériumok által okozott tüdőgyulladásnál is rendszerint antibiotikumos kezelés történik, azonban a gyógyulás ennél a típusnál jóval elhúzódóbb lehet. Az általános panaszok enyhítésére a szakorvos láz- és fájdalomcsillapítókat is javasolhat.
A gyógyulási esélyek jónak mutatkoznak épp immunrendszer, valamint egyéb tüdőbetegségek hiánya esetén. Általában két hét elegendő a teljes felépüléshez. A betegség jóval veszélyesebb azokra, akik gyenge immunrendszerrel rendelkeznek és azokra is, akiknél valamilyen más tüdőbetegség is jelen van. Náluk gyakoribb a szövődmények kialakulásának esélye.
A hatékony kezelés kiválasztásához ki kell deríteni, hogy milyen eredetű tüdőgyulladásról van szó. Felkészült szakorvosaink a pontos diagnózis felállítását követően a kezelés szakszerű lefolytatásához is minden segítséget meg fognak adni Önnek fül-orr-gégészeti magánrendelésünkön.
A tüdőgyulladás megelőzése
A legfontosabb tényező a megelőzésben a megfelelő állapotban lévő immunrendszer, ezért annak megerősítésének érdekében mindig helyezzünk nagy hangsúlyt a változatos, vitaminokban gazdag étrendre, valamint a rendszeres testmozgásra.
A fentebb már említett, nagyobb kockázatnak kitett személyeknél érdemes védőoltásokat is beadatni. Adható például oltás a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás ellen, ami a beoltottak közel 70%-át megvédi a súlyos Pneumococcus-fertőzéstől.
Gyermekeknél javasolt a Hemophilus influenzae B törzse elleni oltás, ami szintén gyakran vezet a tüdő gyulladásos megbetegedéséhez. Ezt a védőoltást három részletben adják, az utolsót 6 hónapos korban.
Amennyiben tüdőgyulladás-gyanús tüneteket észlel magán, ne habozzon, hiszen ez a betegség későn kezelve súlyos szövődményeket, akár életveszélyt is okozhat. Az Oktogon Medical Center fül-orr-gégészeti magánrendelésén szakszerű és gyors ellátásban részesülhet!