Köhögés

A köhögésről röviden

A köhögés egy tünet, amit számos tényező, köztük sokféle betegség válthat ki. Többféle típusa van, melyek jellemzői alapján már a fennálló betegségre is következtetni lehet. Természetesen a dohányosoknál gyakori jelenség, de krónikus, azaz legalább 8 hétig tartó formáka nemdohányzóknál is nagy számban jelentkezhet különböző okok miatt.

Egészségügyi szempontból a krónikus köhögésről, annak kiváltó okairól szükséges részletesen említést tenni. A következőkben tárgyalt okoknál köhögés alatt krónikus köhögést kell érteni.

Légúti fertőző betegségek

A köhögés leggyakoribb előidézője valamilyen fertőző betegség. Ezek között a legtöbb embert érinti például a megfázás vagy az influenza. Az influenzának az egyik legtipikusabb tünete a – láz, a fejfájás, a légúti szervek nyálkahártyájának duzzanata, valamint az orrfolyás mellett – köhögés. Ez a tünet a betegséget terjesztő vírus átadásában is nagy szerepet játszik.

Meg kell említeni a tüdőgyulladást is, ami már egy jóval súlyosabb betegség. Leggyakrabban valamilyen kórokozó váltja ki, amely lehet vírusos vagy bakteriális eredetű, de ritkán allergiát okozó por vagy gomba is állhat a hátterében. Időben történő felismerése sokszor nehézséget okoz, mivel gyakran a megfázáshoz és az influenzához hasonló tünetekkel jár.

Allergiás megbetegedések, asztma

A köhögés gyakori tünet asztmás állapot, illetve egyéb légúti allergiatípusok esetén is.

Asztmásoknál a köhögés általában rohamokban jelentkezik és valamilyen tényező váltja ki, például dohányfüst, stressz. Ilyenkor a hörgők nyálkahártyájában keletkező speciális gyulladás által kiváltott duzzanat, valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása a légutak beszűkülésével jár. Ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezet, mivel a kilégzés nehezítetté válik.

A légúti allergiákat az erre fogékonyaknál a környezetünkben lévő allergén anyagok váltják ki. Ilyenek tipikusan az állati szőrök vagy virágporok, amelyek belélegzésére – többek között – köhögéssel reagálunk.

Krónikus obstruktív légúti betegség

Krónikus obstruktív légúti betegségnek (angol rövidítése: COPD) a tüdő légutainak tartós beszűkülésével járó, folyamatosan romló, visszafordíthatatlan betegségeket nevezik. A két jellemző tünetcsoport az idült hörgőgyulladás, valamint a tüdőtágulás. Előbbi a légutak hörgőinek beszűkülésével, váladékképződéssel járó gyulladásos folyamat, míg a tüdőtágulásnál a tüdőhólyagocskák fokozatos pusztulása és összeolvadása tapasztalható. A folyamat egyre fokozódó és eltérő mértékben súlyosbodó köhögéssel, nehézlégzéssel és köpetürítéssel jár.

Hörgőgyulladás

A köhögésen kívül torokfájással, lázzal, mellkasi fájdalommal járó hörghurut a tüdő hörgőinek belső felszínét borító nyálkahártyának a gyulladásos folyamata. A heveny formája – amelynél sokszor a légcső is érintett – általában nem igényel szakorvosi beavatkozást, az idült változata azonban igen.

Magasvérnyomás-betegségben szenvedők

Azokat érintheti a köhögés a magas vérnyomásban szenvedők közül, akik a betegség kezelésére úgynevezett ACE-gátlókat használnak. Az ACE rövidítés az angiotenzinkonvertáló enzim elnevezésből származik. Ennek az enzimnek a hatására olyan anyag képződik, amely hozzájárul a vérnyomás emelkedéséhez. Az enzimképződést gátló készítmények szedésekor az érintettek nagyjából húsz százalékánál, főleg nőknél száraz köhögés is jelentkezik.

Szamárköhögés

A szamárköhögés egy olyan tünetegyüttes, amelyet különböző kórokozók terjesztenek. A betegség jellegzetes tünete a hetekig tartó, szamárhangra hasonlító köhögés, a zavartság és a hosszú kórlefolyás. Igazán veszélyes csak a kisgyermekekre, csecsemőkre szokott lenni, másoknál spontán gyógyul. Védőoltással megelőzhető, hogy de előfordul, hogy ennek hatása hosszú évek után gyengül és a betegség mégis megjelenik.

Reflux

A reflux nevű betegségnél a gyomorszáj nem záródik megfelelően, ebből adódóan a gyomor savas beltartalma visszakerül a nyelőcsőbe. Legjellemzőbb tünete a szívtájékon jelentkező, égő érzés, de a betegeket a visszaáramló gyomorsav sokszor köhögésre is ingerli. Ha tartósan fennáll, akkor ez az emésztőrendszer felső szakaszának egy összetett működési zavara, amit mindenképp kezelni kell, mivel többek között nyálkahártya-gyulladáshoz és egyéb kellemetlen szervi elváltozásokhoz vezethet.

Légszennyezettség, vegyi anyagok jelenléte vagy penész jelenléte

A krónikus köhögést a levegő szennyezettsége, bizonyos festékek vagy a penész jelenléte is okozhatja, mivel ezek az anyagok és körülmények irritációt válthatnak ki a légúti szervekben. Különösen ki vannak téve ennek a nagyvárosokban élő emberek, leginkább a téli időszakban, amikor a szmog sokszor tartósan megjelenik.

Az okokat anatómiai szempontok szerint is fel szokták osztani. Az alábbi fő csoportok mutatják meg, hogy a szervezet melyik szervéből, szervrendszeréből ered a probléma, és a csoportokon belül milyen konkrét betegségek vannak, amelyekhez a köhögés kapcsolódik.

Felső légúti eredetű

• torok- és mandulagyulladás
• nyelvcsap-ödéma vagy uvula-ödéma
• gégegyulladás és egyéb, gégét érintő megbetegedések
• légcsőgyulladás
• orrnyálkahártya-gyulladás, orr-melléküreggyulladás, orrgaratgyulladás
• idegentestek, daganatok.

Alsó légúti eredetű

Légcső-hörgő eredetű

• asztma
• idegentestek, daganatok
• hörghurut
• szamárköhögés
• száraz köhögés

Tüdő eredetű

• daganatok, tályogok, ciszták
• légmell
• száraz köhögés
• tüdőtágulás
• tüdőgyulladás
• tbc

Gátor eredetű

A gátor a mellhártya két, belső fali lemeze közötti tér.

• struma
• érfalrepedés
• daganatok

Keringési eredetű

• tüdőödéma
• szívelégtelenség

Idegek és izmok kapcsolatához visszavezethető

• reflux
• hangszalagbénulás

A köhögés diagnózisa

A köhögés tényének megállapítása egyáltalán nem elegendő, mivel csak egy tünetről van szó. Ezért fontos megvizsgálni a köhögés jellemzőit (pl. milyen hanggal jár, milyen hangra emlékeztet) is, hiszen ebből következtetni lehet annak eredetére. A pontos diagnózishoz természetesen körültekintőbb vizsgálatok elvégzése szükséges.

A beteg kikérdezése és a fizikális vizsgálat mellett különböző képalkotó eljárásokat rendelhet el az orvos. Röntgen, ultrahang, CT vagy MRI is szóba jöhet a lehetséges eljárások közül. A hörgőt, légcsövet érintő betegségeknél a légcső endoszkópos vizsgálatát végezhetik el. Allergiás, asztmatikus megbetegedés esetén úgynevezett provokációs vizsgálatokra lehet szükség. A labordiagnosztika a váladékot, illetve a vérképet vizsgálja. A légzésfunkciós vizsgálatok a be- illetve kilélegzett levegő mennyiségére irányulnak.

A köhögés kezelése

A köhögés – tüneti jellegéből adódóan – akkor szűnik meg, ha az azt kiváltó betegséget kezeljük. Vannak azonban olyan általános jellegű szabályok, támpontok, illetve tanácsok, amelyeket a kezelőorvosnak és a betegnek segítenek, legyen szó bármilyen jellegű köhögésről, melyek a következők:

• mindig a kiváltó okot kell megtalálni és azt kell kezelni,
• sürgősségi ellátás lehet szükséges leginkább gyermekeknél, akik fulladnak, ugató köhögési rohammal fellépő nehézlégzést produkálnak, vagy akiknél valamilyen idegentest került a légutakba,
• el kell kerülni azokat az anyagokat, amelyekről tudjuk, hogy köhögést váltanak vagy válthatnak ki, erre az egyik legjobb példa a dohányfüst,
• a köptetők használata – különösen csecsemőknél, kisgyermekeknél – komolyabb körültekintést igényel, azoknál pedig, akik a megnövekedett mennyiségű váladékot nem tudják eltávolítani
• a garat kiváltotta száraz köhögés már folyadék kortyolásával is mérsékelhető,
• az improduktív köhögést mindenképpen, a túlságosan is erőteljes produktív köhögést pedig célszerű csillapítani.

A köhögés megelőzése

Ahogy a kezelésnél, úgy a megelőzésnél is inkább csak általános érvényű tanácsokat lehet adni. A megfázásos, gyulladásos eredetű légúti betegségeket az immunrendszer megfelelő karbantartásával védhetjük ki, előzhetjük meg. Nagyvárosokban, főleg szmogriadó idején használjunk erre a célra készített maszkokat, a már korábban is köhögésre ingerlő anyagokat pedig igyekezzünk elkerülni.