A gégeszűkület tünetei és kezelése

Gégeszűkületről olyan esetben beszélhetünk, amikor a gége átmérője valamilyen betegség vagy más egyéb tényező hatására lecsökken. Súlyos anatómiai elváltozás, aminek hatására a szervezet kevesebb levegőt képes felvenni egységnyi idő alatt.

Különösen akkor veszélyes ez az állapot, ha a légúti szűkület nagyon gyorsan alakul ki, így például allergiás sokk miatt vagy egy idegentest hatására történik a részleges, esetenként teljes záródás. Ilyenkor könnyen alakulhat ki életveszélyes állapot, vagyis a páciensnek sürgősségi beavatkozásra van szüksége.

A gégeszűkület azonban lassabb lefolyású is lehet. Folyamatos kialakulása esetén sokáig észrevétlen marad. A szervezet ilyenkor némiképpen alkalmazkodni tud az elváltozáshoz, majd egy bizonyos ponton túl megjelennek a kellemetlen tünetek, amelyek fokozatosan súlyosbodnak.

Fontos, hogy ez az elváltozás fül-orr-gégészeti kivizsgálást, gyakran haladéktalan beavatkozást igényel, hiszen a kiváltó ok feltárása nélkül a páciens állapota nem javítható, sőt még stagnálás sem érhető el vele.

Kialakulásának rengeteg oka lehet, és a szűkület súlyossága is nagyon szerteágazó képet mutat, előfordulásának gyakoriságáról pedig nincsenek pontos adatok.

A fül-orr-gégészet mellett az onkológián és az allergológián gyakrabban találkoznak vele az orvosok, valamint ugyanez igaz a sürgősségi ellátásban dolgozókra is, hiszen a hirtelen kialakuló gégeszűkület rendszerint gyors beavatkozást igényel.

Mi okozhat gégeszűkületet?

Mint az imént is említettük, a gégeszűkület hátterében rengeteg ok meghúzódhat, ezért több szempontból kell megvizsgálnunk ezt a jelenséget, ha ki akarjuk deríteni az elváltozás mögött álló folyamatokat.

A gégeszűkületről tudni kell, hogy nem csak felnőttkorban okozhat kellemetlenségeket. Gyermekkorban is megjelenhet, ilyenkor pedig jellemzően fejlődési rendellenesség áll a háttérben, de gyakoribb eset, hogy a gégecsőbe került idegentest váltja ki.


Kép forrása: Wikipedia Commons

A legtöbbször azonban fül-orr-gégészeti elváltozás áll a háttérben. Ez nem más, mint a gégegyulladás, vagy közismertebb nevén krupp, ami nagyon súlyos, fulladásos tünetekkel járó állapotként jelentkezik a legkisebbek között.

Felnőtteknél a gégeszűkületet többnyire balesetek vagy daganatos betegségek idézik elő, de a háttérben különféle gyulladásos állapotok vagy egy heves allergiás reakció is meghúzódhat. Különösen gyakori például a rovarcsípésből fakadó gégeszűkület.

A darázs- és a méhcsípés ugyanis sokaknál vált ki olyan heves allergiás reakciót, hogy az perceken belül életveszélyesen összeszűkítheti a gégét. Hasonlóan heves hatást válhat ki bizonyos túlérzékeny páciensekből az ételallergia is!

Tartós szűkületet idézhet elő a gége vagy a légcső hegesedése is, ami a legtöbbször valamilyen műtéti beavatkozás vagy gégesérülés hatására alakul ki, de a tartós gépi lélegeztetés miatt szintén találkozhatunk vele.

Manapság is sok problémát okoz, de a jövőben egyre több embernél idézhet elő gégeszűkületet a reflux betegség, illetve az ahhoz kapcsolódó szövődmények.

A gyomorsav folyamatos visszaáramlása ugyanis gyakran idéz elő állandó gyulladást a nyelőcső, az algarat és a gége környezetében, ami szintén hegesedéssel, folyamatos szűkülettel gyógyul, mígnem súlyosabb tüneteket idéz elő, amelyek már beavatkozást igényelnek.

Milyen tüneteket okoz a gégeszűkület?

A gégeszűkülethez kapcsolódó panaszok minden esetben szoros összefüggésben vannak az elváltozás mértékével, valamint azzal is, hogy pontosan mi váltotta ki őket.

A gyorsan kialakuló szűkület azonnal érezteti hatását, a páciens gyorsan észreveszi magán a légszomjat, a fizikai akadályból fakadóan a beszédhang módosulását, halkulását, esetleges rekedtségét.

Az érintettek a legtöbbször a légszomj, az akadályozott légzés miatt kerülnek sürgősségire, ahol a kiváltó okok feltárását követően azonnali ellátás történik, így megfelelő ellenanyagot kapnak, de szükség szerint intubálásra is sor kerülhet.

Minden esetben nehezebb a gégeszűkület felismerése, ha kialakulása lassabb iramú. Szerencsések azok a páciensek, akik felismerik az első panaszokat (rekedtség, beszédhang módosulása, halkulása) és orvoshoz is fordulnak vele.

Mivel a gége épsége nagyon fontos a hangszalagok megfelelő mozgatásához, ezért átjárhatósága a beszéd egyik alapfeltétele, hiszen a levegő itt áramlik át, itt formálódik a hang, ezért bármilyen ehhez kapcsolódó változás a kapcsolódó szerv elváltozásaira enged következtetni.

Amennyiben a páciens nem vesz tudomást ezekről a tünetekről, a lassan kialakuló gégeszűkülethez sokan hozzászoknak. Gyakran nemcsak az érintettnek, hanem a közvetlen családtagoknak vagy ismerősöknek sem tűnik fel, hogy szűkület alakult ki.

Nagyon gyakori, hogy a kezdődő légzési nehézségeket sem érzékelik, és már csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a szűkület mértéke negatívan befolyásolja a hétköznapokat. Ez különösen daganatos elváltozásoknál jelent nagy problémát, amikor a korai felismerés életmentő lehet.

Tehát a gégeszűkület tünetei összefoglalva:

• Légzési nehézség: A gégeszűkület miatt a levegő nehezebben tud áthaladni a gégén, ami légszomjhoz vagy fulladáshoz vezethet.
• Rekedtség: A gégeszűkület okozhatja a hangszálak túlzott terhelését, aminek jellegzetes tünete a rekedtség.
• Köhögés: A gégeszűkület köhögést is kiválthat, mivel a légzés nehezített és irritatív lehet.
• Hangváltozás: A gégeszűkület befolyásolhatja a hangszínt és a hangmagasságot, így a hangváltozás egy árulkodó tünet.

Hogyan lehet diagnosztizálni a gégeszűkületet?

A gégeszűkület diagnózisa minden esetben a páciens panaszainak a feltárásával kezdődik. Az anamnézis során a szakorvos több kérdést feltesz annak érdekében, hogy minél előbb diagnózis születhessen.

A szóbeli feltárást követően fizikai vizsgálatra kerül sor. A fül-orr-gégészeten lehetőség van indirekt tükrözést végezni, ami lehetőséget ad arra, hogy a szakorvos szemügyre vegye a gége állapotát, ezáltal magát a szűkületet.

Sok helyen ehhez ma már speciális eszközök, merev- és száloptikás vizsgálatok állnak az orvosok rendelkezésére, amelyek lehetőségek adnak a gége belsejének áttekintésére is.

Amennyiben valóban gégeszűkület ténye áll fenn, szükség lehet képalkotó vizsgálatokra. Az ultrahang az egyik legjobb választás, hiszen segítségével minden irányból megtekinthető lesz a kérdéses szerv elváltozása.

Ez már elegendő a megfelelő diagnózis felállításához, aminek függvényében jellemzően további vizsgálatokra, illetve kezelésekre lesz szükség.

A gégeszűkület mielőbbi felismerése több szempontból is fontos. Gyors kialakulás esetén életveszélyes állapotok előzhetők meg vele, hiszen az elváltozás fulladást vagy tartós oxigénhiányos állapotot idézhet elő, aminek súlyos következményei lehetnek.

Természetesen a lassabb kialakulású gégeszűkületre is oda kell figyelni, hiszen a háttérben ilyenkor gyakran húzódhat meg daganatos elváltozás, aminek a sikeres gyógyítást jelentős mértékben befolyásolja a kezelés időpontjának megkezdése.

Hogyan kezelhető a gégeszűkület?

Mivel a gégeszűkület hátterében nagyon sokféle kiváltó ok meghúzódhat, ezért kezelése mindig attól függ, hogy mi idézte elő ezt az állapotot.

A legsúlyosabb eset, amikor a légutak gyorsan és teljes egészében elzáródnak, vagyis a páciens nem kap levegőt, fulladásveszély áll fenn. Ilyenkor elengedhetetlen az intubálás, vagyis a légcső szabaddá tétele egy speciális eszközzel, mely újra átjárhatóvá teszi a járatokat.

Szükség esetén ezen keresztül a beteg mindaddig oxigént kaphat, amíg a gégeszűkületet kiváltó okok – rendszerint allergiás reakciók – hatása el nem múlik. Extrém esetben, ha azonnali beavatkozásra van szükség, gége- vagy légcsőmetszés is szükségessé válhat.

Amennyiben lassabban kialakuló gégeszűkületről van szó, a kezelést alapvetően meghatározza a diagnózis és a szakorvosi vélemény.

Ha daganatos elváltozás miatt alakult ki az akadály, akkor egy komplex terápia segíthet csak, aminek részeként sugár- és kemoterápiára, gyógyszeres kezelésre, de akár műtétre is szükség lehet.

Előfordulhat, hogy allergia okoz lassabb lefolyású gégeszűkületet. Ilyenkor gyógyszeres kezelés segíthet abban, hogy a megfelelő ellenanyagokkal a duzzanat mérséklődjön. Ez a megoldás gyulladásos állapotoknál, azonban a hegesedés által kiváltott gégeszűkületnél előfordulhat, hogy inkább műtéti beavatkozásra van szükség.

A kezelések pontos menetéről és a gyógymódokról gyakran több szakág képviselője dönt. A gége ugyanis egy nagyon érzékeny terület, ezért a megfelelő kezeléshez sokszor van szükség fül-orr-gégész mellett onkológus, tüdőgyógyász és gasztroenterológus szakvéleményére is.

Mindez annak a függvénye, hogy milyen betegség idézte elő a gégeszűkületet. Az elváltozás gyógyulási esélyei is leginkább ettől függenek, valamint attól, hogy a páciens milyen gyorsan került orvoshoz.

Ez érvényes állítás abban az esetben, ha allergiás reakció váltotta ki a gége beszűkülését, de akkor is, ha egy egyszerű reflux vagy egy komolyabb daganatos megbetegedés áll a háttérben.

Megelőzhető a gégeszűkület?

A gégeszűkület kialakulását nagyon sok esetben nem lehet megelőzni. Ennek az oka leginkább abban keresendő, hogy a gyors lefolyású állapotok jellemzően valamilyen baleset következményei, a lassabban megjelenő elzáródások pedig nagyon sokáig tünetmentesek.

Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy esetleges gégeszűkület esetén megakadályozzuk a súlyosabb szövődmények megjelenését. A hirtelen kialakuló nehézlégzés esetén például nem szabad otthoni módszerekkel kísérletezni, inkább haladéktalanul mentőért kell telefonálni.

Amennyiben a beteg a szűkület kialakulásakor egyedül tartózkodik otthon, és egyre rosszabbul érzi magát – például egy darázscsípés után –, akkor a mentőt magának kell kihívni, és biztosítani, hogy a kiérkező segítség be tudjon jutni a házba.

Aki tudja magáról, hogy allergiás a méh- vagy a darázs csípésére, az biztosan tart otthon megfelelő gyógyszereket, illetve ellenanyagokat annak érdekében, hogy megelőzze a sürgősségi ellátást igénylő problémákat.

Sajnos azonban a nyaki régiót vagy a fejet ért darázscsípés még azok számára is gégeszűkületet idézhet elő, akik soha nem produkáltak allergiás reakciót egy ilyen baleset után, ezért nekik is ajánlott mielőbb mentőt hívni vagy még a nehézlégzés előtt felkeresni a legközelebbi kórházat.

Természetesen a gégeszűkület kialakulása ellen is sokat tehetünk a megfelelő szűrővizsgálatokon való részvétellel. A gyomorsavhoz kapcsolódó panaszokat, a refluxos tüneteket például érdemes kezeltetni és rendszeresen ellenőrizni szakorvossal, mert egyre többször ez áll a gégeszűkület kialakulása mögött.

Mivel a rendszeres dohányzás jelentős mértékben növeli a légzőszervi daganatok kialakulásának esélyét, ezért az érintetteknek is fontos évente legalább egyszer ellátogatni szűrővizsgálatra annak érdekében, hogy csökkentsék a gégeszűkület rizikóját.

Ezt a protokollt érdemes betartani abban az esetben is, ha a páciens rendszeresen fogyaszt nagyobb mennyiségű alkoholt, illetve egészségtelen életmódot folytat, hiszen ez a gégére szintén negatív hatást gyakorol.