A sokak által csak Covid-19-ként megismert SARS-CoV-2 közvetett vagy közvetlen formában még mindig emberek millióinak az életét keseríti meg világszerte, és a jelek szerint ez az állapot még évekig elhúzódhat.
Különösen annak fényében, hogy a fertőzés sokaknál hosszabb távú tünetegyütteseket, súlyos szövődményeket okozott, ezáltal egyre gyakrabban hallani a poszt Covid hatásairól, amihez az Oktogon Medical Center külön szűrőcsomagot is biztosít a betegeknek.
Noha rengetegen jól ismerik a jellegzetes tüneteket, esetleg a különféle karanténprotokollokat, magát a betegséget azonban kevésbé, ezért az alábbiakban most összeállítottunk egy olyan koronavírus kisokost, ami valamennyi kérdésre igyekszik kimerítően válaszolni.
Mi az a koronavírus-fertőzés?
A koronavírus egy cseppfertőzés útján terjedő légúti betegség, aminek a veszélye nemcsak a könnyed terjedésben keresendő, hanem abban is, hogy pácienstől függően nagyon sokféle tünetet, illetve szövődményt produkálhat.
Konkrétan a Covid-19 az idősebb emberekre és a krónikus betegségektől szenvedőkre a leginkább veszélyes, de rendkívül súlyos szövődményeket válthat ki egy teljesen egészséges szervezetből is, így sokaknál megjósolhatatlan a fertőzés kimenetele.
A vírusfertőzést rengetegen átvészelik egyszerű, megfázásszerű tünetekkel, mások azonban rögtön kórházba kerülnek, mert a kórokozó megtámadta a tüdőt, a szívet vagy a veséket, és tartósan károsította őket.
Másoknál a fertőzés különféle gyulladásokat idéz elő, ami túlzott immunreakciót vált ki a szervezetből, a gyulladásos fehérjék fokozott termelődése pedig akár életveszélyes állapotokat is előidézhet.
Rengetegen szenvednek – gyakran diagnózis nélkül – úgynevezett poszt Covid tünetektől, vagy hosszú Covid szindrómától, melyek szintén minden esetben kezelést igénylő, a normál életmódot negatívan befolyásoló, gyakran súlyos lefolyású problémák lehetnek.
A koronavírus korábban sem volt ismeretlen az emberiség számára
A koronavírus a közhiedelemmel ellentétben nem egy konkrét kórokozót, hanem egy hatalmas víruscsaládot takar, melynek csak egy egészen aprócska szegletét teszik ki az emberre is veszélyes változatok.
Ezek közül az orvostudomány jelenlegi állása szerint legalább négy egyszerű légúti fertőzést, náthaszerű tüneteket idéz elő az embereknél, de a SARS és a MERS variánsok már nagyon súlyos betegségeket, komplett folyamatokat is elindíthatnak a szervezeten belül.
Utóbbi kategóriát erősíti a Covid-19 név alatt megismert SARS-CoV-2 is, mint egy új típusú, mutálódott koronavírus. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez volt az első ilyen kórokozó, ami komolyabb problémát okozott volna az emberiség történetében.
Már 2002-ben regisztrálták az első veszélyes koronavírust
Noha minden bizonnyal sokkal korábban is léteztek már, a kutatók először 2002-ben regisztrálták az első olyan veszélyes koronavírust, ami a köztudatban is megjelent, és 2002 novembere, valamint 2003 júliusa között egy igencsak jelentős SARS-járványt okozott.
Ez a vírusvariáns világszerte több ezer embert betegített meg, azonban szezonális maradt, így csakhamar eltűnt, sőt már a megjelenése pillanatában sem keltett akkora figyelmet, mint 2019-ben érkezett mutációja.
Kevesen tudják, de a 2012-ben Szaúd-Arábia környékén történt MERS-fertőzéseket szintén koronavírus okozta. Világjárvány akkor nem alakult ki belőle, mert a kórokozó nehezen terjedt emberről-emberre.
Ez a vírustörzs ugyanakkor nem tűnt el, még mindig jelen van a bolygón, és folyamatosan okoz megbetegedéseket, azonban nem alakult ki olyan variánsa, ami elég erős lenne ahhoz, hogy pandémiát idézzen elő.
A Covid-19 ma már az egész világon jelen van
Ma már csak újtípusú koronavírus-fertőzésként említik azt a Covid-19 variánst, ami 2019 végén ütötte fel a fejét Kínában – egyes vélekedések alapján viszont már ősszel is okozott megbetegedéseket – 2020 tavaszára pedig a bolygó minden kontinensére betette a lábát.
Ekkor okozott járványt Magyarországon is, de az egész világon dinamikus növekedést produkált, így 2020 októberére már több mint 40 millió fertőzött és legalább 1 millió regisztrált haláleset kapcsolódott hozzá.
A Covid-19 kapcsán az egyik legnagyobb veszélyforrást a könnyed terjedés jelentette. Az esetszámokon is látható a dinamikus növekedés, hiszen 2021 januárjára már meghaladta a 90 milliót a fertőzöttek száma, de a regisztrált halálesetek mennyisége is 2 millióra növekedett.
A vírusra jellemző a szezonalitás
Bár nem minden vírus esetében érvényes kijelentés, a Covid-19 kapcsán azonban a megfigyelések alapján jellemző a szezonalitás, így a nyári időszakban nem okoz járványt, sem tömeges megbetegedéseket, sokkal inkább tavasszal és ősszel.
Ez a legtöbb koronavírusra jellemző, de azokra különösen, amelyek légúti megbetegedéseket, illetve ehhez kapcsolódó fertőzéseket okoznak.
Érdekesség, hogy a szezonalitás mellett az Egyesült Államokban azt is megfigyelték a tudósok, hogy a járvány sokkal jobban terjed bizonyos etnikai csoportokon belül, amihez vélhetően alig van köze a bőrszínnek vagy a genetikának.
Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy a háttérben szociális tényezők állnak, hiszen a túlzsúfolt élettér, ha a normálisnál többen laknak egy fedél alatt vagy nem tartják be a megfelelő higiéniás előírásokat, akkor a vírus értelemszerűen könnyebben terjed.
Az új vírus denevérről kerülhetett emberre
Több aktív kutatás is folyik azzal kapcsolatban, hogy a tudósok meg tudják állapítani a Covid-19 származását. A genetikai vizsgálatok alapján eddig az a hipotézis tartja magát, miszerint az új típusú koronavírus a denevérről került át az emberekre.
Hogy ez direkt módon történt – tehát a denevér húsának elfogyasztásával –, vagy valamilyen közvetett formában – például egy eddig nem ismert köztes hordozó által –, az még nem ismert, de a 2002-ben kirobbant kisebb SARS-járványnál is hasonló eset történt.
Akkor a cibetmacskáról terjedt át a vírus az emberre, csakhogy a Covid-19 esetén még mindig van egy hiányzó láncszem. Bár szóba került a tobzoska, mint köztes hordozó, azonban a tudomány még mindig nem talált olyan bizonyítékot, ami ezt alátámasztotta volna.
A legnagyobb probléma pedig, hogy a járvány kirobbanása óta lassan három év eltelt, és minél tovább húzódnak a vizsgálatok, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy vissza tudják követni a Covid-19 eredetét.
A tudósok már korábban figyelmeztettek a járványra
Noha az új típusú koronavírus az egész világot meglepte, a tudósok azonban már sokkal korábban figyelmeztettek arra, hogy nagy baj közeleg.
A Viruses című tudományos folyóiratban például már 2018 elején publikáltak olyan tanulmányt, amely nagy eséllyel megjósolt egy denevérről emberre terjedő vírust, ami Kínából indul majd útnak.
A pontos előrejelzés annak volt köszönhető, hogy az előző SARS-járványt követően világszerte aktivizálták magukat a kutatók – még magyar virológusok is csatlakoztak a kezdeményezéshez –, hogy különféle vizsgálatokat folytathassanak.
Ennek köszönhetően már 2018-ban is ismert volt egy olyan denevérből származó SARS koronavírus, ami emberi receptorkötődési képességekkel rendelkezett, tehát a világjárványt előidéző Covid-19 előzménye lehetett.
A koronavírus és az állatok
Érdekes megfigyelésekre jutott a tudomány a koronavírus terjedése kapcsán az állatok tekintetében. A kutyákat például a Covid-19 nem tudja megbetegíteni, nem tud szaporodni a szervezetükben a kórokozó, így az ebek nem terjeszthetik még egymás között sem.
A macskák esetében azonban más a helyzet. Ők már el tudják kapni az újabb típusú koronavírust, sőt egymást is képesek megfertőzni, de embernek nem adják tovább a betegséget, így ránk nézve nem jelentenek tényleges veszélyforrást.
A tudomány megvizsgálta még a görényeket, a nyesteket és a nyérceket is. Mint kiderült, ezek az állatok el tudták kapni a vírust az emberektől – visszaadni már nem –, és egymás között is terjesztették, ami bizonyos fajoknál tömeges pusztulást idézett elő.
Hollandiában például nagyon sok nyércfarmon tapasztaltak tömeges elhullást a gazdák, méghozzá az emberektől származó koronavírus-variáns miatt.
A koronavírus terjedése
A ma már csak új típusú koronavírusként ismert Covid-19 terjedéséről tudni kell, hogy alapvetően cseppfertőzés útján kerül emberről-emberre, és fontos a közeli kontaktus, a közös élettér hozzá.
A kórokozó tehát nem egy extrémen agresszív variáns, ellenben így is lényeges, hogy megfelelő módon védekezzünk ellene. Ezért fontos a maszkhasználat, ami megakadályozza, hogy a nyál vagy az orrváladék tüsszentés, netán egyszerű beszéd során másik emberre kerüljön.
Maszk nélkül egy fertőzött átlagosan legalább két másik embernek adja át a vírust, de a Covid-19-nél rendkívül jellemző, hogy részeként általában kevés ember fertőz meg egyszerre sokakat a higiénia vagy a megfelelő védekezés hiánya miatt.
A koronavírus újra és újra elkapható
A terjedés és a megfertőződés kapcsán nagyon lényeges kiemelni az új típusú koronavírus egy fontos tulajdonságát, hiszen a kórokozó 2019 óta folyamatosan változik, ellenben a legalapvetőbb tulajdonságai megmaradnak.
Gyakorlatilag ma már csak genetikailag lehet közöttük különbséget tenni, ami azon túl, hogy komoly fejtörést okoz a vakcinagyártóknak, nagy gondot okozhat a betegeknek is, hiszen csak azzal a kórokozóval szemben lehet immunitást szerezni, amivel már találkozott a szervezet.
Amennyiben tehát valaki átesett a fertőzésen, az nem zárja ki, hogy egy más földrészről érkező, és ott mutálódott koronavírus ne tudná ismét megfertőzni. A kérdés csak az, hogy az immunrendszer milyen válaszokat ad majd a kórokozóra, illetve a szervezet milyen tüneteket produkál.
A koronavírus tünetei
A legtöbb vírusfertőzéssel ellentétben a koronavírus felismerése gyakran azért nagyon nehéz – és egyes vélekedések szerint ezért is szedett olyan sok áldozatot –, mert bizonyos esetekben vagy teljesen tünetmentes, vagy csak nagyon enyhe tünetekkel jár együtt.
Emiatt nehéz általánosságban beszélni a koronavírus panaszairól, különösen annak fényében, hogy az időközben érkezett mutációkkal a lista hol bővült, hol csökkent, de mindig történt némi változás.
A szaglás és az ízlelés elvesztése a legáltalánosabb tünet
Amivel kapcsolatban a koronavírus a legtöbb embert megijesztette, illetve általában felismerhetővé vált tőle a betegség, az nem más, mint a szaglás és az ízlelés elvesztése, ami sokaknál csak néhány napig tart, másoknál azonban hónapokig elhúzódhat.
A szagok és az ízek mérséklődése vagy teljes elvesztése általában mindig a legelső tünet, amihez két-három nappal később gyakran magas láz, száraz köhögés, rossz közérzet, fáradékonyság, nehézlégzés és egyéb kísérőjelek csatlakoznak.
Van, akinél erős fulladás jelentkezik, más azonban némi köhögéssel és orrfolyással megússza a betegséget, melyhez – különösen az omikron variáns idején – erős hasfájás, hasmenés és hányás is tartozott, de a fejfájás, valamint a zavartság szintén jellemző volt.
Ezen felül sokan tapasztalnak erőteljes influenzaszerű tüneteket, mint amilyen például az izmok és az ízületek, valamint a végtagok, a mellkas és a hát fájdalma.
Ha a vírus megtámadja a belső szerveket
Ami igazán veszélyessé teszi a koronavírust, hogy bizonyos esetekben a teljes testet, a belső szerveket is meg tudja támadni – különösen idős vagy legyengült embereknél, valamilyen társbetegség mellett vagy immunhiányos állapotban.
Emiatt nemcsak életveszélyes állapotokat tud előidézni, hanem a tünetek terén sem tipikus panaszok jelentkeznek. Példának okáért a koronavírus okozhat tüdő- és szívizomgyulladást, hozzájárulhat a stroke kialakulásához, de bőrkiütések is jelenhetnek meg miatta.
Mivel a betegségnek még rengeteg területe feltérképezetlen, ezért a szövődmények tekintetében továbbra is produkál meglepetéseket a Covid-19, így például sokaknál idézhet elő a fertőzés veseelégtelenséget.
Léteznek továbbá egészen súlyos kórképek a koronavírus kapcsán, amikor összetettebb gyulladás, citokinvihar alakul ki a szervezetben, ami az immunrendszer túlzott reakciójában mutatkozik meg.
Ilyenkor a szervezeten belül elszaporodnak a fehérvérsejtek, aminek hatására életveszélyes állapot jön létre.
A koronavírus tünetei gyerekeknél
Variánstól függetlenül kijelenthető, hogy a koronavírus nagy általánosságban nagyon enyhén érinti a gyerekeket. Többségük teljesen tünetmentesen esik át a betegségen, esetleg általánosabb, megfázásos panaszok jelentkeznek.
Ilyen például a köhögés, a torokfájás, a nátha, a hasmenés, a tüsszögés, a közönséges fáradtság vagy a gyengébb hőemelkedés, esetleg lázas állapot.
Ez természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos krónikus betegségektől szenvedő vagy immunhiányos gyermekek esetében a koronavírus-fertőzés nem okozhat sokkal súlyosabb tüneteket, de nagy általánosságban nem ez a jellemző.
A koronavírus diagnózisa
Amennyiben koronavírus-fertőzés gyanúja áll fenn, a betegek számára ma már többféle eljárás is elérhető a probléma feltárásához, azonban a legjobb és leginkább megbízható alternatíva jelenleg még mindig az úgynevezett Covid-19 PCR teszt.
A gyorstesztek eredménye megkérdőjelezhető
Ma már nagyon sokféle gyorsteszt elérhető a boltok polcain, a patikákban és az internetes áruházakban egyaránt, melyek többsége ilyen-olyan valószínűséggel garantálja a koronavírus-fertőzés felismerését.
Bár azon túl, hogy ezek a gyorstesztek valóban működnek, eredményük egyáltalán nem tekinthető megbízhatónak, hiszen jellemzően csak azt mutatják, hogy valamiféle gyulladás vagy fertőzés van a szervezetben.
Ezért fordulhat elő gyakran olyan eset, hogy két egymás után elvégzett gyorsteszt teljesen ellentmondásos eredményt hoz.
Amennyiben a koronavírus-fertőzés általános tüneteit érezzük magunkon – főként az ízlelés és a szaglás elvesztését, valamint az influenzaszerű panaszokat –, a legbiztosabb megoldás egy PCR teszt elvégzése.
Folyamatosan fejlődnek a gyorstesztek is
Az objektivitás érdekében fontos kiemelni azonban, hogy a járvány kirobbanása óta eltelt néhány év alatt a gyorstesztek is nagyon sokat fejlődtek, így megbízhatóságuk egyaránt növekedett.
Különösen hatékonyak például azok az antigéntesztek, melyek képesek rögtön kimutatni a szervezetből a vírusrészecskéket, tehát igencsak magas hatékonysági faktorral rendelkeznek.
Ugyanez elmondható azokról a gyorstesztekről is, melyek vérből képesek kimutatni az antitestek jelenlétét, de általában ezek a megoldások inkább már csak a fertőzésen való átesést igazolják.
Amennyiben igazán megbízható eredményt szeretnénk, a gyorsteszteket minden esetben kísérje PCR teszt is.
A PCR teszt a legeredményesebb módja a vírus kimutatásának
A Covid-19 jelenlétét a szervezetben a PCR teszttel lehet a legnagyobb valószínűséggel kimutatni, így ez az eljárás elengedhetetlen fontosságú a koronavírus diagnosztizálásakor.
Ma már teljesen általános, hogy egy ilyen teszt eredménye néhány órán-, de legfeljebb egy napon belül elkészül, így gyorsan és magas hatékonyság mellett lehet megállapítani a vírus jelenlétét a szervezetben.
A PCR a polimeráz-láncreakció rövidítése, a teszt során pedig konkrétan a Covid-19 vírus RNS-ét, vagyis örökítőanyagát mutatják ki a garatból vagy az orr nyálkahártyájából vett mintából – mindezt természetesen laboratóriumi körülmények között.
Ennek a tesztnek a legnagyobb előnye, hogy a beteg aktuális állapotáról ad tanúbizonyságot, ezáltal kiderül: a vizsgált személy a mintavétel időpontjában hordozta-e a vírust vagy sem. A pozitív eredmény ugyanis mindaddig fennáll, amíg a páciens esetében a betegség aktív, azaz fertőzőképes.
Nagy előny még a PCR teszt kapcsán, hogy nagyon korai stádiumban, azaz jóval a tünetek megjelenése előtt is képes kimutatni a vírus jelenlétét a szervezetben, ami bizonyos esetekben életmentő lehet.
A diagnózis egyéb elemei
Konkrétan a koronavírus jelenlétének megállapítása a tesztek által a legegyszerűbb, azonban nem szabad megfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a kórokozó nagyon rövid időn belül rendkívül súlyos tüneteket produkál.
Példának okáért, ha a vírus megtámadja a tüdőt, akkor elengedhetetlen egy alapos CT-vizsgálat, míg a szív érintettségekor egy szívultrahang, illetve egy átfogó kardiológiai ellenőrzés egyaránt indokolt.
Mindez a kísérőtünetek, illetve az érintett szervek fényében, gyakorlatilag sok esetben páciensenként változó.
A koronavírus kezelése
A kezelés tekintetében a koronavírus ugyanolyan kihívások elé állítja az orvostudományt, mint a fertőzés diagnózisa, hiszen a panaszok, valamint az érintett testrészek függvénye, hogy milyen eljárásokra lesz szükség a probléma visszaszorításához.
Enyhe lefolyású betegségnél nincs különösebb teendő
Az esetek többségében a koronavírus enyhe lefolyású betegségként jelenik meg, ezért általában úgy kell kezelni, mint egy teljesen hagyományos náthát vagy megfázást.
Fontos az ágynyugalom, az elegendő pihenés, a bőséges folyadékfogyasztás, valamint természetesen a tüneti kezelés, különösen a láz-, fájdalom- és köhögéscsillapítás, illetve az olyan szerek, melyek biztosítják a légutak tisztaságát.
Mivel a szervezet immunrendszere ilyenkor hatalmas csatát vív, lényeges a megfelelő táplálkozás, a sok zöldség- és gyümölcs fogyasztása, valamint az extra C- és D-vitamin bevitele, melyek mértékét a lábadozás idejére megnövelhetjük.
Enyhébb esetekben indokolt lehet a Favipiravir szedése, melyet egykoron influenza elleni készítményként engedélyeztek, kezdeti stádiumban azonban nagyon jól reagáltak rá a koronavírusos betegek.
A gyógyszert már háziorvos is felírhatja, szedése azonban csak erősen indokolt esetben, a tünetek súlyossá válásának megakadályozása mellett ajánlott.
Amikor elengedhetetlen az orvosi segítség
Valamennyi koronavírus-fertőzés enyhe tünetekkel jelentkezik, és amint az már a fentiekből kiderült: kiszámíthatatlan, hogy kinél súlyosbodnak majd ezek a panaszok. Van azonban egy pont, illetve néhány olyan tünet, amikor elengedhetetlen orvosi segítséget kérni.
Ilyen például az erőteljes fulladás, ami már ágynyugalomban is gondot okoz, de a határozott mellkasi nyomás, a véres köpet, a szapora légzés, a szűnni nem akaró, erőteljes fejfájás, a szédülés és a felgyorsult szívverés jellemzően mind ide sorolhatók.
Sajnos gyakori, hogy a betegek állapota nagyon gyorsan romlik, ezért az otthoni tüneti kezelés helyett érdemes mielőbbi orvosi segítséget kérni, hiszen alaposabb kivizsgálásra, illetve célzott kezelésre lesz szükség a tünetek függvényében.
A koronavírus kezelése súlyos esetekben
A súlyos tüneteket produkáló koronavírus-fertőzésnél a beteg jellemzően kórházba kerül, ahol a panaszok függvényében célzott vírusellenes készítményekkel kezelik, de nagyon sok esetben van szükség immunerősítésre, valamint lélegeztetésre is.
Ezek a beavatkozások jelentős mértékben javíthatják a gyógyulási arányt, különösen a tüdő érintettségekor pedig gyakran alkalmaznak szteroidokat is az orvosok, hiszen ezekkel megakadályozható lehet a súlyosabb szövődmények kialakulása.
Természetesen alkalmazhatók a súlyos állapotokban bizonyos immunterápiás kezelések, de a plazmaterápiával szintén jó eredményeket értek el az orvosok, akárcsak az intravénásan adagolt immunglobulinnal.
A koronavírus gyógyulási esélyei
A kezelés mellett nagyon lényeges beszélni a koronavírus gyógyulási esélyeiről, hiszen rengeteg tényező befolyásolja egy-egy páciens esetében azt, hogy kigyógyul-e a betegségből, netán csak szövődményekkel, esetleg életveszélyes állapotba kerül miatta.
A járvány kirobbanása óta rengeteg meglepő esetleírás készült erről, hiszen voltak betegek, akik legyengült immunrendszer és kísérőbetegségek ellenére is gyorsan leküzdötték a kórt, míg tucatszám érkeztek hírek makkegészséges sportolókról, akik belehaltak a fertőzésbe.
A többség néhány nap alatt teljesen meggyógyul
Általánosságban kijelenthető, hogy a koronavírussal fertőzött betegek többsége néhány nap alatt teljesen, azaz szövődménymentesen gyógyul. Ennek az átlagos időtartama 5-10 nap, de ez természetesen függ a páciens állapotától és kórtörténetétől egyaránt.
Vannak, akik nem ilyen szerencsések, és sokan hetekig, sőt hónapokig szenvednek a poszt-Covid tünetektől, így gyengének, fáradékonynak, levertnek érzik magukat, alvási nehézségektől szenvednek és így tovább.
Ezt a jelenséget szerencsére az orvostudomány is felismerte, így egyre több helyen érhetők el szűrőcsomagok, illetve terápiás megoldások arra az esetre, hogy az ilyen hosszabb tartó állapotok is gyógyíthatók legyenek, a páciens pedig mielőbb visszatérhessen a normál hétköznapokba.
A tüdő- és szívbetegség a legnagyobb rizikófaktor
A gyógyulási esélyeket a Covid-19 kapcsán jelentős mértékben befolyásolják a különféle társbetegségek, így a szív- és érrendszeri problémák, valamint a tüdőt érintő elváltozások is, sőt a cukorbetegség, valamint a túlsúly szintén ide sorolhatók.
Az ilyen betegek mindig kiemelt figyelmet, és gyakran kórházi kezelést igényelnek koronavírus-fertőzés esetén. A legkomolyabb rizikófaktort azonban mégsem ők, hanem a daganatos betegségtől szenvedők jelentik.
A rákos betegek eleve gyenge immunrendszerrel rendelkeznek, emiatt nehezebben viselik a túl magas lázat, a heves szívverést vagy éppen a fulladást, mint azok, akik egyébként egészséges emberként kapták el a vírust, ezért állapotuk folyamatos kontrollt igényelhet.
A Covid-19 halálozási aránya
A Covid-19 halálozási arányáról nincsenek pontos statisztikák, aminek az oka leginkább arra vezethető vissza, hogy lehetetlen számon tartani az aktív fertőzötteket, így a valóság vélhetően sokkal magasabb a mért adatokhoz viszonyítva.
Kezdetben például 2 százalékos halálozási arányt becsültek a betegségnek, de később – leginkább az oltások és a szűrések terjedésével – ez a szám inkább 0,5-1 százalékra módosult, ami elsőre nem hangzik túl ijesztőnek.
Valójában azonban kifejezetten magasnak minősül annak fényében, hogy az influenza esetében a halálozások aránya mindössze 0,01-0,02 százalékra tehető.
A koronavírus szövődményei
Bár a koronavírus alapvetően jól gyógyítható, egy egészséges szervezet normál esetben könnyedén felveszi vele a harcot, azonban a kórokozó meglepően sok szervi szövődményt képes hagyni maga mögött, amelyek utána hónapokig megkeseríthetik a páciens életét.
Szövődmények a tüdőben
A legtöbb szövődményt a tüdőben képes előidézni a koronavírus. Különösen itt nem ritkák a hosszabbtávú szövődmények is, így például jelentős mértékben lecsökkenhet miatta a tüdőkapacitás, ami alaposan lerontja a beteg fizikai teljesítményét.
Sokaknál csak sportolás során jelentkezik a probléma, súlyosabb esetekben azonban az sem ritka, hogy a gyaloglás vagy a hétköznapi munkavégzés is nehézséget okoz. A szövődmények kialakulhatnak teljesen egészséges fiataloknál, sőt olyanoknál is, akik soha nem dohányoztak.
Szövődmények a szív- és érrendszerben
A tüdő mellett nagyon gyakran okoz szövődményeket a koronavírus a szív- és érrendszer tekintetében. Érdekesség, hogy sok olyan betegnél merült fel utólag ez a probléma, akinél maga a fertőzés rendkívül enyhe tünetekkel zajlott le.
A szív- és érrendszer tekintetében mindig hosszabb távú, gyakran közvetett szövődményekről beszélhetünk, így egy szívinfarktus vagy egy stroke hátterében is állhat koronavírus-fertőzés.
Ritkábban, de a szív- és érrendszer mellett a szövődmények a vesét és az idegrendszert is érinthetik, azonban ezek kapcsán még viszonylag kevés esettanulmány áll a tudomány rendelkezésére.
Krónikus fáradtság
Nem konkrétan egy bizonyos szervhez köthető szövődmény, de nagyon sok koronavírus-fertőzésen átesett páciensnél alakul ki úgynevezett krónikus fáradtság szindróma, ami nagyon sok vírus esetében jellemző, például az Epstein-Barr-vírus után is gyakori.
A krónikus fáradtság sok gyógyultnak minősíthető betegnél hónapokig, egyes feltételezések szerint évekig megmaradhat, a fáradékonyság mellé pedig sokszor tartoznak alvásproblémák, kisebb hőemelkedések is.
Hogy a Covid-19 után mennyi ideig kell számolniuk a betegeknek a krónikus fáradtsággal, az egyelőre nem ismert, de a feltételezések szerint ez és a koncentrációs problémák is hónapokig megmaradhatnak.
Poszttraumás stressz szindróma
Különösen azoknál, akik súlyosabb tünetekkel vészelték át a koronavírus-fertőzést, nagyon gyakran alakul ki szövődményként PTSD, avagy poszttraumás stressz szindróma.
Akit érintett a nehézlégzés, többhetes kórházi kezelésre szorult, sőt még lélegeztetőgépen is volt, az nagy valószínűséggel szenvedett ettől a problémától, azonban ki kell emelni, hogy a PTSD kialakulásának az esélye bármilyen súlyosabb betegség után megnövekedhet.
Megelőzhető-e a koronavírus-fertőzés?
Amennyiben szeretnénk megelőzni a koronavírus-fertőzés kialakulását, akkor annak jelenleg két alternatívája létezik:
- Az első az alapvető higiénia mellett az éppen aktuális járványügyi intézkedések betartása,
- míg a másik a megfelelő védőoltás felvétele.
Fontos kiemelni, hogy jelenleg semmi, még a védőoltások sem kínálnak 100 százalékos védelmet a fertőzés ellen, de segítségükkel, illetve kellő elővigyázatossággal nagyon sokat tehetünk a megelőzésért.
Járványügyi intézkedések, távolságtartás, maszkhordás és higiénia
Miközben a vakcinák még mindig csak azt garantálják, hogy a fertőzöttek enyhébb tünetekkel tudják átvészelni a betegséget oltatlan társaikhoz mérten, a járványügyi intézkedések betartása, a távolságtartás, a maszkhordás és az alapvető higiénia sokkal fontosabbak a tényleges megelőzésben.
A rendszeres és alapos kézmosás, otthonunk megfelelő fertőtlenítése vagy a beteg emberektől való távolságtartás például elengedhetetlen, de ha nem érzünk szagokat és ízeket, netán megfázásos tüneteink vannak, önmagunk tesztelése is lényeges a vírus terjedésének megállításához.
Ilyenkor mások, például éppen saját családtagjainknak az egészsége érdekében teszünk meg mindent, akárcsak azzal, ha szájat és orrot eltakaró maszkot viselünk, ami természetesen saját egészségünk érdekében is előnyös a cseppfertőzéssel terjedő vírus miatt.
A maszkhasználaton felül lényeges az alapvető higiénia biztosítása. A rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés például elengedhetetlen, de a közönséges szappanos tisztítás is eredményes, hiszen a koronavírust lipudburok védi, amit a szappan képes roncsolni, ezáltal elpusztítani a kórokozót.
Vakcinák
A Covid-19 kapcsán 2020 decemberében hagyta jóvá az Európai Unió gyógyszerhatósága a legelső vakcinát, amit azóta több gyártó terméke követett.
Egyik sem hatékonyabb, jobb vagy rosszabb, mint a többi, ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy többségében nem úgy működnek, mint a hagyományos védőoltások, azaz védelmet nem nyújtanak a betegség ellen, csak a súlyosabb tünetek kialakulását képesek megakadályozni.
Pfizer/BioNTech
A Pfizer vakcinája volt az egyik első engedélyezett védőoltás, amit Magyarországon is alkalmazni kezdtek, illetve rövid időn belül nagyon népszerűvé vált. Úgynevezett mRNS alapú oltásról van szó, ami azt jelenti, hogy a védelmet bizonyos fehérjék módosításával alakítja ki.
Moderna
A Moderna vakcinája szintén mRNS alapokra épül fel, ezáltal hasonlóan működik, mint a Pfizer oltóanyaga, így beadását követően képes arra ösztönözni a szervezetünket, hogy elkészítse a koronavírus tüskefehérjéjét, amivel kialakul egyfajta immunitás.
AstraZeneca
Szintén az elsők között engedélyezett oltóanyag volt – a britek már 2020 decemberétől használják –, azonban nem mRNS technológiára épül, hanem úgynevezett vektorvakcináról van szó, aminek a lényege, hogy egy a koronavírus tüskefehérjét tartalmazó gén kerül a szervezetbe.
Amint a test ezt érzékeli, az immunrendszer megtanul védekezni ellene, hatékony protekciót alakít ki, így fertőzéskor jó eséllyel veszi fel a harcot a vírussal szemben.
Szputnyik V
Az orosz Szputnyik V szintén népszerű vakcina itthon, mely az AstraZeneca megoldásához hasonló elven működik, tehát a koronavírus tüskefehérjéjét juttatja a szervezetbe, hogy az immunrendszer megtanuljon védekezni ellene.
Sinopharm
A kínai Sinopharm az egyetlen olyan vakcina, mely a teljes vírus örökítőanyagát tartalmazza legyengített formában. Klasszikus védőoltás, mely segít a szervezetnek megtanulni, hogy miként védekezzen a vírussal szemben.
Természetes védelem a fertőzés után
A megelőzés kapcsán mindenképpen beszélni kell a természetes védelem kialakulásáról is a koronavírus kapcsán. Sajnos egyelőre még nincs túl sok megbízható adat arról, hogy a betegségen való átesés mennyi ideig jelent védelmet az ismételt fertőzés ellen.
Ami biztos, hogy a betegek többségének a véréből néhány hónap után teljesen eltűnik az ellenanyag, azonban rengeteg vizsgálat szükséges ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket lehessen levonni.
Példának okáért ugyanis a hepatitis elleni védőoltások beadását követően is eltűnik az ellenanyag a vérből egy idő után, a szervezet védekezőképessége azonban megmarad, még ha egyre inkább úgy tűnik, hogy a koronavírus esetében nem beszélhetünk erről.
Jelenleg tehát még nem lehet határozottan kijelenteni, hogy a fertőzés után létrejön egy tartós sterilizáló immunitás a koronavírus ellen, ami azért sem meglepő, mert a légúti vírusok többségére ez egyáltalán nem jellemző tulajdonság.
A sejtes immunitás és az antitestválasz azonban biztosan megmarad a fertőzést követően, tehát a koronavírus ismételt megjelenésekor a lefutás már sokkal enyhébb és gyorsabb, bizonyos esetekben tünetmentes lehet.
Ha szeretne bővebben olvasni a témáról, Covid megelőzésről szóló cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk a téma kapcsán!
Időpontfoglalás