A vastagbélrákról és végbélrákról röviden
A betegek száma hazánkban és szerte a világon növekszik, ami valószínűleg az egyre elterjedőben lévő helytelen táplálkozásra és mozgásszegény életmódra vezethető vissza.
Időpontfoglalás Előfordulása, okai
A betegség közel azonos arányban fordul elő a két nem között, a férfiaknál valamivel magasabb a végbélrák megjelenése. A hazai növekedés mértékét jól szemlélteti, hogy amíg 50 évvel ezelőtt százezer lakosra tizenöt megbetegedés jutott, addig ma már ez a szám eléri a hatvanat. Fiataloknál is megjelenhet ez a ráktípus, de jellemzően az 50 évnél idősebb korosztály a leginkább érintett. A magyarországi megbetegedések száma megközelíti az évi nyolcezret, a halálozások száma ezek közül ötezer körül mozog.
A vastag- és végbélrák okai nem pontosan ismertek, de vannak olyan rizikófaktorok, amelyek jó eséllyel szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. Összességében elmondható, hogy az emésztőrendszerben megjelenő rendellenességekre kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel ezek növelik a vastag- és végbélrák kockázatát is.
A rizikófaktorok között meg lehet különböztetni tőlünk független tényezőket és olyanokat is, amelyeket befolyásolni tudunk.
A nem befolyásolható körülmények között elsőként az életkort érdemes megemlíteni. A betegek túlnyomó többsége az 50 évnél idősebb korosztályból kerül ki, ezért ebben a korban már kiemelt jelentősége van a szűrővizsgálatnak.
A családi halmozódás szintén olyan körülmény, amire nincs ráhatásunk. Akiknek a családjában előfordult már vastagbéldaganat vagy akár a rákot megelőző polipok, azoknál fokozott a rákos elváltozás kialakulásának kockázata.
A fentieken kívül a vastagbélrák megjelenése nagyobb eséllyel fordulhat elő azoknál, akik bélrendszeri betegségekben, ezeken belül a gyulladásos bélbetegségekben érintettek. Itt a Crohn-betegséget, valamint a fekélyes vastagbélgyulladást fontos kiemelni.
Az általunk befolyásolható tényezők közül az egyik legfontosabb a dohányzás, de az alkoholfogyasztást is meg kell említeni. Több erre irányuló kutatás is alátámasztotta már, hogy a – közhiedelemmel ellentétben – nemcsak a tüdőrák, hanem a vastagbélrák kockázatát is növeli az, ha valaki dohányzik.
A mozgásszegény életmódot folytatóknak, illetve az ülőmunkát végzőknek is érdemes mindenképpen valamilyen rendszeres mozgásformát, sportolást beépíteniük a mindennapjaikba. A rendszeres fizikai aktivitás akár felére is csökkentheti a kialakulás kockázatát.
A mozgásszegény életforma gyakran együtt jár a helytelen táplálkozással is, ami még tovább növeli az esélyét a rákos elváltozásoknak. A vörös húsok, valamint a feldolgozott (pl. füstölt, pácolt) hústermékek rizikónövelő tényezők, ezzel szemben a könnyebben emészthető fehér húsok, valamint a rostokban, azaz zöldségekben, gyümölcsökben és gabonafélékben gazdag étrend a megelőzést segíti elő.
Tünetei
A vastagbélrák kifejlődése lassú, tünetei a korai szakaszban nem mindig egyértelműek, emiatt is indokolt a szűrővizsgálat elvégzése az 50 év fölöttieknél.
A korai tünetek között elsőként a megváltozott székelési szokásokat, a hasmenés és székrekedés váltakozását kell említeni. Ha azt látjuk, hogy felborultak az eddig rendszeres székelési szokásaink, ritkábbá vagy éppen ellenkezőleg sűrűbbé válik a székletürítés, akkor érdemes szakorvost felkeresni. Ehhez olykor szokatlan hasi fájdalom, haspuffadás is társulhat.
A véres széklet is árulkodó jel lehet, ugyanakkor ez a tünet más betegségekre, például aranyérre is utalhat.
Itt kell még megemlíteni a vérszegénységet, kimerültséget, fáradékonyságot, valamint az egyéb okokkal nem megmagyarázható fogyást is.
A későbbiekben a vastagbélrák korán áttéteket képez a közeli nyirokcsomókba, illetve a véráram révén a szervezet egyéb szerveibe, például a májba vagy a tüdőbe. A daganat olyan méreteket is ölthet, ami a széklet továbbhaladását is akadályozhatja, ezzel székrekedést, bélelzáródást okozva.
Diagnózisa
A diagnózis felállításának legfontosabb eleme a végbéltükrözés, és az ott vett szövetminta vizsgálata. Egyértelműen csak ezzel az eljárással diagnosztizálható pontosan a betegség, és ez alapján dönthető el, hogy milyen kezelést kell alkalmazni. Ezt kiegészíthetik más diagnosztikai eljárások is, de ezek pozitív eredménye esetén is el kell végezni a végbéltükrözést.
Az egyik ilyen szűrővizsgálat a székletben való vér kimutatására szolgáló teszt. Ez a patikákban kapható és otthon is elvégezhető. Előnyei közé tartozik még, hogy így a szabad szemmel nem látható vér is kimutathatóvá válik. Jelentősége a diagnosztikában nem túl nagy, mivel véres széklet nem csak daganatos megbetegedések miatt keletkezhet, de a negatív eredmény se jelenti azt feltétlenül, hogy nincs rákos elváltozás a szervezetben. Összességében elmondható, hogy a székletvér jelenléte mindenképpen indokolttá teszi az alapos kivizsgálást.
Az enzimes béldaganatszűrés egy másik módszer, ami alkalmazható a betegség gyanúja esetén. Az eljárás lényege, hogy kimutatja azt a jellegzetes enzimet, amit a daganatos sejtek – az egészségesektől eltérően – termelnek. Az ehhez szükséges mintát a székletből szükséges venni. A patikákban is kapható teszt 80% körüli pontossággal mutatja ki a rosszindulatú daganat jelenlétét, tehát teljes bizonyossággal nem képes a vastagbélrák diagnosztizálására. Fontos még megjegyezni, hogy a teszt nem alkalmazható hasmenés esetén vagy gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél.
A laboratóriumi vérvizsgálatból ugyan nem tárható fel a betegség, de mindenképpen fontos ahhoz, hogy a szakorvos képet kapjon a beteg általános állapotáról.
Különböző képalkotói és egyéb vizsgálatok is (CT, MRI, röntgen, stb.) rendelkezésre állnak még, amelyek a részletesebb információval szolgálnak a daganat aktivitásáról, áttéteiről, kiterjedéséről.
A vastagbéltükrözés, azaz a végbélen keresztül bevezetett endoszkópos beavatkozás során nemcsak a vastagbél teljes szakasza vizsgálható át, hanem lehetőség van a szövettani vizsgálathoz szükséges mintavételre, valamint a polipok eltávolítására is. A diagnózis pontossága 95% felettivé válik ezt az eljárást alkalmazva.
Kezelése
A pontos diagnózis a megfelelő kezelés kiválasztásához szükséges. A kezelés módja ugyanis függ a daganat stádiumától, méretétől, helyétől, továbbá a beteg általános állapotától.
A kezelés legfontosabb része a műtét, melynek során a daganatot sebészeti úton távolítják el. A későbbi kiújulás megelőzése érdekében némi környező egészséges bélrész is kimetszésre kerül. Ha van rá lehetőség, akkor az egészséges bélszakaszok végeit összekötik, ha ez nem kivitelezhető, akkor időszakosan vagy véglegesen egy speciális nyílást, úgynevezett sztómát alakítanak ki a hasfalon. Ezen keresztül egy erre a célra kialakított speciális zsákba távozik a béltartalom. A betegeknek csak kisebb százaléka kényszerül élete végéig viselni a hasfalon kívülre helyezett zsákot.
A páciens állapotától és a betegség stádiumától függően a műtét kiegészítéseként vagy a helyett egyéb kezelések is szükségessé válhatnak.
Ezek egyike a sugárkezelés, melynek során nagy energiájú, az érintett helyre minél pontosabban ráirányított röntgensugarakkal próbálják elpusztítani a rákos sejteket. Műtét előtt és után is szokták alkalmazni. Műtét előtt a daganat méretének csökkentésére, míg műtét után a tünetek enyhítésére, az esetlegesen megmaradt ráksejtek elpusztítására használhatják. Számolni kell mellékhatásokkal is, többek között hányással, hányingerrel, hasmenéssel, fáradékonysággal.
A kemoterápia olyan sejtmérgek adagolását jelenti, amelyek gátolják a ráksejtek szaporodását, illetve elpusztítják azokat. Az adagolás történhet tabletta, injekció, továbbá infúzió formájában. Mivel ezek a hatóanyagok nemcsak a rákos sejtekben, hanem az egészségesekben is károsodást okoznak, ezért ennél az eljárásnál is felléphet hányás, hasmenés, kimerültség.
A daganatok növekedéséhez, életben maradásához vérellátás szükséges. Ezért a rákos sejtek olyan hormonokhoz hasonlító anyagokat termelnek, amelyek a tápanyagellátást szolgáló érnövekedést serkentik. Erre reagálva olyan módszerek is alkalmazhatók, amelyek az érnövekedést gátló hatóanyagok szervezetbe juttatásán alapulnak. Ezeket a szereket kemoterápiával párhuzamosan, infúziós kezelés során adagolják. A gyógyszer mellékhatásai miatt figyelembe kell venni a betegség stádiumát is az alkalmazást megelőzően.
Megelőzése
A megelőzés során a korábban már részletezett, általunk is befolyásolható rizikófaktorokat kell elkerülnünk. Erre még jobban kell figyelnünk, ha a családban már korábban is megjelent a betegség. El kell kezdenünk valamilyen aktív fizikai igénybevételt jelentő sportolási formát, amit heti rendszerességgel végzünk. Emellett az eddigi étrendünket is felül kell vizsgálni, és a fehér húsokban, rostokban gazdag, bő folyadékbevitelre épülő étrendre kell helyezni a hangsúlyt. A dohányzást abba kell hagyni, az alkoholfogyasztást megfelelő, egészséges mértékre kell leszorítani.
Mivel ez a ráktípus gyorsan képez áttéteket, gyorsan az 50 év fölötti korosztálynak érdemes rendszeres szűréseken részt venniük, mert a betegség vastagbéltükrözéssel nagyon jól és időben diagnosztizálható.
Időpontfoglalás