A pajzsmirigy-túlműködésről röviden
Ahhoz, hogy a pajzsmirigy-túlműködést részletesebben be tudjuk mutatni, először néhány szóban érdemes ismertetni a pajzsmirigy működését, a szervezetben betöltött szerepét.
A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége alatt található, pillangó alakú belső elválasztású mirigy. Négy csúcsán helyezkedik el a négy mellékpajzsmirigy. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigyhormonok termelése, amelyek meghatározó szerepet játszanak a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, az agy működésében, a testhőmérséklet beállításában, a szívritmus irányításában, a szexuális vágy fenntartásában vagy akár a növekedésben. Lényegében nincs olyan érzékszervünk, aminek működésére ne lennének hatással a pajzsmirigyhormonok.
A pajzsmirigy működésére az agyalapi mirigy, egész pontosan az általa termelt pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) van hatással. Ha a szervezetnek több pajzsmirigyhormonra van szüksége, megemelkedik a TSH szintje, ha pedig több pajzsmirigyhormont termel a szervezet az éppen szükségesnél, a TSH szintje lecsökken.
A pajzsmirigy által termelt két legfőbb hormon a trijód-tironin (T3) és a tiroxin (T4). Pajzsmirigy-túlműködésről akkor van szó, ha ezek a hormonok nagyobb mennyiségben termelődnek, mint amire a szervezetnek szüksége van. Az esetek nagyon kis százalékában, de az is elő szokott fordulni, hogy a túlműködés hátterében a TSH fokozott aktivitása áll. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy túlműködés esetén a szervezet funkciói felgyorsulnak.
Ha nem kezelik időben vagy megfelelően, akkor súlyos következményekkel járhat, különösen kardiológiai szempontból. Szerencsére azonban a betegség gyógyszeresen jól kezelhető, a súlyos szövődmények megelőzhetők.
Időpontfoglalás A pajzsmirigy-túlműködés előfordulása
A pajzsmirigy-túlműködés, illetve orvosi nevén hipertireózis vagy tireotoxikózis körülbelül a lakosság 2%-ánál van jelen. Nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat. Megfigyelések alapján kijelenthető, hogy a betegség megjelenése bizonyos életszakaszoknál szintén gyakoribb. Ezek között említhető például a serdülőkor, a családalapítás időszaka vagy a változókor. Szintén gyakran jelenik meg szülés után, vagy valamilyen tragédia (családtag, közeli hozzátartozó elvesztése, munkahely elvesztése, stb.), bekövetkezte után. Nem véletlenül fordul elő többször a betegség a fenti, nehéz élethelyzetekben, ugyanis a pajzsmirigy-túlműködés jellemzően pszichoszomatikus okokra vezethetők vissza.
A betegek többsége a 60 évesnél idősebbek közül kerül ki. Az idősebbeknél rendszerint lassabban indul, míg fiataloknál a kezdete inkább hirtelen jellegű.
A pajzsmirigy-túlműködés okai
A betegséget számos tényező kiválthatja, ezeket fogjuk most részletezni.
1. Basedow-kór
A Basedow-kór egy olyan autoimmun betegség, amit a TSH-receptor ellen termelődő antitest okoz. A receptorhoz kötődő antitest a pajzsmirigy megnagyobbodását és a pajzsmirigyműködés fokozódását okozza, amihez sajátos szemészeti tünetek társulnak.
A kór kialakulásának oka ismeretlen, de a genetikai hajlam, illetve bizonyos kórokozók szerepét is vélelmezi a háttérben az orvostudomány. A pszichés stressz, a nemek közötti hormonális különbségek, a terhesség, a szülés utáni egyéves időszak, a dohányzás, a jód tartalmú gyógyszerek, valamint a jódszedés ugyancsak növelik a betegség kialakulásának kockázatát.
A Basedow-kór diagnózisának felállításához szükséges a tipikus klinikai tünetek, illetve a laboratóriumi értékek áttekintése. A pajzsmirigy megnövekszik és diffúz struma alakul ki. A gyulladásos folyamatok ödémát okozhatnak. A külső szemizmok is érintetté válhatnak, ami szemmozgászavart is előidézhet. Ritkán a bőrön is megjelennek ödémás tünetek, általában a lábszáron, ezt pretibiális mixödémának nevezik. Mivel a hormontermelés fokozódik, ezért a laborértékek megnövekedett T3-, és T4 értékeket mutatnak, emellett a TSH koncentrációja csökkent. Szövettani vizsgálat nem szükséges a diagnózis felállításához.
2. Toxikus göbös struma
A pajzsmirigysejtek túlburjánzása következtében autonóm göb vagy akár göbök is kialakulhatnak, melyek pajzsmirigy-túlműködést idéznek elő. Hátterében legtöbbször a TSH- receptor mutációja áll. Ennek következtében az érintett sejtek folyamatosan pajzsmirigyhormonokat termelnek a TSH jelenlététől függetlenül. Kompenzált betegségről beszélünk egészen addig, amíg a TSH-tól függő pajzsmirigyszövet működésének csökkenése képes ezt ellensúlyozni. Amikor ez a mechanizmus már nem tudja ellensúlyozni a túlműködést, akkor típusos hipertireózisról beszélünk. A páciensek nyaki tapintásos vizsgálata, illetve az ultrahangkép segíti a diagnózis felállítását.
3. Pajzsmirigygyulladás
A pajzsmirigygyulladás hátterében többféle ok is állhat. A gyulladás következtében a pajzsmirigyhormonok nagyobb mennyiségben kerülhetnek be a véráramba. Előfordulhat, hogy nem mindig társul a gyulladáshoz fájdalom.
4. Túlzott jódbevitel által okozott hipertireózis
Ha a pajzsmirigy egészségesen működik, akkor a fokozott jódbevitel a jódtranszport és a hormonképzés átmeneti gátlását idézi elő, így nem alakul ki pajzsmirigy-túlműködés. Azoknál viszont, akiknél autoimmun pajzsmirigybetegségek, illetve autonóm pajzsmirigyműködés figyelhető meg, ez a védelmi mechanizmus nem működik, és nagy mennyiségben bevitt jód esetén pajzsmirigy-túlműködés jön létre. A pontos diagnózishoz mindenképp szükség van a kórelőzmény felvételére, valamint a jódbevitelre vonatkozó információkra és a laborleletekre.
Nagyobb mennyiségű jód jellemzően gyógyszerek révén kerül az emberi szervezetbe. Az egyik tipikus eset az amiodaront tartalmazó készítményekkel való kezelés. Akik ilyen kezelést kapnak, ott 3-10%-os arányban egy speciális, jód indukálta pajzsmirigy-túlműködés jön létre. Az amiodaron kétféle hatást is kifejthet. Vagy a túlzott jódbevitel okozhat problémát, vagy a gyógyszer direkt toxikus hatása érvényesül. Utóbbi esetén rendszerint a betegnél korábban nem jelentkeztek pajzsmirigybetegségek. A két típus elkülönítése sokszor azért sem könnyű, mert a két mechanizmus keverten is jelen lehet a betegben.
5. A TSH-hoz kötődő pajzsmirigy-túlműködés
Az eseteknek csak elenyésző részénél megfigyelhető, hogy a pajzsmirigy-túlműködés hátterében a TSH emelkedése figyelhető meg. A TSH fokozott termelését az agyalapi mirigyből kiinduló daganatok, az úgynevezett hipofízis adenómák, illetve a csökkent T3- érzékenység szindróma okozhatják. Ez utóbbi rendkívül ritka, mindössze néhány száz betegnél írták le.
6. Nem pajzsmirigy eredetű pajzsmirigy-túlműködés
A pajzsmirigy-túlműködés okozója lehet a direkt hormonbevitel is, amire tipikusan bizonyos betegségek esetén van szükség. A nem pajzsmirigy eredetű túlműködések diagnosztizálásához jó támpontot ad például a struma, valamint a szemtünetek hiánya is.
A pajzsmirigy-túlműködés rizikófaktorai
Vannak olyan körülmények, illetve élethelyzetek, amik növelik a pajzsmirigy-túlműködés kialakulásának esélyét. Ezek között vannak olyanok, amikre nincs ráhatásunk és olyanok is, amik a szokásaink megváltoztatásával kiküszöbölhetők.
Előbbiek között kell említeni a családi öröklődést. Különösen nagy a valószínűsége a betegség kialakulásának, ha a családban már volt Basedow-kóros. Szintén megváltoztathatatlan a nemi adottság. A nők esetében jóval gyakrabban fordul elő túlműködés.
Több olyan körülmény is van, ami viszont kis odafigyeléssel elkerülhető. Ilyen például a megfelelő étrend kialakítása, ami nem tartalmaz túlzott mértékben jódot. A sok tejtermék és a túlzott édességfogyasztás szintén kockázati tényező lehet.
A stressz ugyancsak rizikófaktor, amit nehéz elkerülni és számos élethelyzetben jelentkezhet (pl. terhesség, válás, közeli hozzátartozó halála, munkahelyváltás, stb.).
Végül meg kell említeni a krónikus betegségeket is, mivel ezek jelenléte szintén problémás lehet. Ezért kiemelten fontos, hogy a meglévő krónikus betegségek (pl. cukorbetegség, vérszegénység, mellékvese-elégtelenség, stb.) megfelelő módon kezelve legyenek. Lényeges felhívni a figyelmet a terhességre is, egyrészt azért, mert ilyenkor nagyobb az esélye a betegség kialakulásának, másrészt a kezeletlen pajzsmirigy-túlműködés koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz, súlyos esetben vetéléshez is vezethet.
A pajzsmirigy-túlműködés általános tünetei
Ahogy már korábban is utaltunk rá, a pajzsmirigy szinte minden életfunkcióra hatással van, ezért ha pajzsmirigy-túlműködés alakul ki, az rengeteg tünetet idézhet elő. Bizonyos tünetek meglehetősen általánosak lehetnek, de a legtöbb panasz jól jellemzi és leírja a túlműködés kórképét. Általánosságban elmondható, hogy intenzívebb tünetek inkább a fiatalabb korosztálynál jelentkeznek, míg az időseknél jóval enyhébb formában fordulnak elő, de olykor tünetmentesség is megfigyelhető.
1. A bőr, illetve a kültakaró tünetei
A bőrnél a legtipikusabb elváltozás a nyirkos, meleg tapintatú bőr, valamint a gyakori verejtékezés. Ha a háttérben autoimmun okok húzódnak meg, előfordulhat vitiligo is, ami a bőr tartós, pigmenthiányos foltokkal járó rendellenessége. A Basedow-kór ritka, de specifikus tünete a lábszáron megjelenő úgynevezett pretibiális mixödéma, vörösödő bőrrel. Ezek mellett kialakulhat a hajszálak elvékonyodása, töredezése vagy foltos hajhullás is. A körmök szintén meggyengülhetnek, felpuhulhatnak vagy akár le is hullhatnak.
2. Szemtünetek
Vannak olyan szemtünetek, amelyek függetlenek a pajzsmirigy-túlműködést kiváltó októl. Ezek közé tartozik a csillogó szem, a tág szemrés és a merev tekintet is. Megfigyelhető, hogy a pislogás sebessége lelassul. Lefelé tekintéskor a szivárványhártya és a felső szemhéj között fehér csík jelenhet meg. Ezeken túl a Basedow-kór produkál további panaszokat generálhat, ilyenek például a kidülledő szemek, amit a szem mögötti szövetek és izmok bedagadása okoz. Előfordulhat még szemszárazság, vörösödő szemek, az átlagosnál erőteljesebb könnyezés, fényérzékenység, homályos látás, kettős látás, korlátozott szemmozgás is. Súlyosabb esetben a látóideg is károsodhat, és ha nem kezelik időben és megfelelően a betegséget, vakság is létrejöhet.
3. Kardiológiai tünetek
Sok betegnél a szívverés nyugalmi állapotban is felgyorsul, ami így magával vonja a keringés felgyorsulását is. Akár a páciensek ötödénél is kialakulhat pitvarfibrilláció, ami a megszokott kardiológiai kezelésre általában nem reagál. Előfordulhat szisztolés magasvérnyomás, erőteljesebb szívdobogás. A gyorsult keringés, a szívizom megnövekedett oxigénigénye miatt pedig angina pectoris vagy miokardiális infarktus is. A kardiológiai tünetek nehézlégzést válthatnak ki, de ehhez hozzájárulhat a légcső beszűkülése, a légzőizmok gyengülése, illetve a tüdőartériákban a szisztolés nyomás növekedése.
4. Anyagcserével összefüggő tünetek
Nagyon sok esetben figyelhető meg a testsúly csökkenése, még akkor is, ha a beteg továbbra is ugyanannyit eszik, sőt akkor is, ha többet. Az időseknél valódi anorexia is felléphet, ha a felgyorsult anyagcseréhez nem társul megnövekedett étvágy. Jóval ritkább tünet a súlygyarapodás, amit inkább fiataloknál észleltek.
Felgyorsul a csontanyagcsere, egyaránt nő a csontépítés és a csontbontás üteme is, melyek közül az utóbbi a jellemzőbb. Ennek következtében a csonttömeg mennyisége csökken, a csontok törékenységének kockázata nő. Az izomerő csökken, ennek tudható be a sokaknál fellépő fáradékonyság, gyengeség, izomfájdalom, levertség.Megnő a székelések száma, a széklet állaga lágyabbá válik, de valódi hasmenés ritkán alakul ki. Csak súlyos esetekben fordul elő hányinger, hányás, hasi fájdalom, valamint májenzim- emelkedés.
5. Neurológiai tünetek
A pajzsmirigy-túlműködést nagyon sokféle idegrendszeri tünet is kísérheti. A legtöbb betegnél jelen van a szorongás, depresszió, idegeskedés, nyugtalanság, lehangoltság vagy a enyhe kézremegés. A kognitív funkciók romlanak, a gondolkodás felgyorsul, csapongóvá válik. A tartós koncentrációra sokan képtelenek lesznek. Megnő a demencia kialakulásának kockázata. Gyakori az álmatlanság is. Pszichózishoz hasonló folyamatok csak a súlyosabb esetekben jelenhet meg.
6. Egyéb tünetek
Ki kell emelni, hogy nőknél megváltozhat a menstruációs ciklus, rendszertelenné válhat a havi vérzés. Férfiaknál libidócsökkenés, erekciós zavarok és a megtermékenyítő képesség csökkenése is felléphet.
A pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva) sokszor csak kézzel tapintható ki, de előfordulhat olyan megnagyobbodás is, ami már szemmel is látható. Utóbbi esetben a nyak alsó részének duzzanata figyelhető meg.
A megnövekedett pajzsmirigyhormonszintet, illetve az ezzel párhuzamosan a csökkent TSH- szintet a laboratóriumi vizsgálatok fogják jelezni.
7. Tireotoxikus krízis
Külön említést kell tennünk a tireotoxikus krízisről. Bár ritkán fordul elő, de mindenképp nagy jelentősége van, ugyanis a beteg élete függhet attól, hogy felismerik-e ennek a jeleit és így hozzá tud-e jutni a megfelelő kezeléshez az érintett személy.
A tireotoxikus krízis a pajzsmirigy-túlműködés tüneteinek extrém fokú megjelenése. Leginkább a Basedow-kórban szenvedőknél jelentkezik. Kialakulása az esetek többségében a pajzsmirigy-túlműködés nem megfelelő kezeléséből, valamilyen fertőzésből, műtéti beavatkozásból adódik, de radiojód-terápia, diabéteszes ketoacidózis, trauma, terhesség vagy szülés is kiválthatja.
Mindig jellemző a lázas állapot, illetve a bőséges mértékű izzadás. A szívverés jelentősen felgyorsul, gyakori szívritmuszavarok lépnek fel, melyek tüdőödémához vezethetnek. Sokaknál előfordul hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. A beteg feszült, ideges, remeg, emellett pszichózis is kialakulhat. Ha nem kap időben megfelelő kezelést a páciens, akkor apátia, kómás állapot, hipotenzió alakul ki, végül beáll a halál. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az időseknél az apátia lehet az első jel, amire sokan még nem kezdenek el gyanakodni, de a láz, a gyorsult szívverés, a nyirkos tapintású, meleg bőr megfelelő támpontot kell hogy adjon. Az is sokat sejtet, ha tudjuk a betegről, hogy pajzsmirigy- túlműködés szerepelt az anamnézisében.
Tireotoxikus krízis esetén egyaránt kezelni szükséges a kiváltó okot és a tüneteket is.
Természetesen a laikusoktól nem várható el, hogy azonnal tisztában legyenek bizonyos elváltozások lehetséges okaival, de akik magukon megmagyarázhatatlan fogyást észlelnek, gyors szívverést, hirtelen túlzott mértékű izzadékonyság lép fel vagy a fentebb ismertetett tünetek közül bármelyiket felfedezni vélik, érdemes felkeresniük mielőbb endokrinológiai magánrendelésünket, ahol szakorvosaink a betegség kapcsán kiemelkedő elméleti tudással és sokéves gyakorlati tapasztalattal várják Önt.
A pajzsmirigy-túlműködés diagnózis
A pajzsmirigy-túlműködés diagnosztizálásához többféle vizsgálatra lehet szükség, ezeket fogjuk az alábbiakban ismertetni.
1. Az anamnézis felvétele
A kórelőzmény felvétele minden betegség esetén nagy jelentőséggel bír, ezért a pajzsmirigy- túlműködés esetén is ez a mozzanat a diagnózis felállításának első lépése. A szakorvos ennek során kikérdezi a beteget az általa észlelt tünetekről, azok jellegéről, intenzitásáról, időbeli lefolyásáról. Szintén átbeszélésre kerülnek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, jelenleg is fennálló betegségek. Ki kell térni a családi háttérre is, mivel ennél a betegségnél is megfigyelhető bizonyos esetekben a családi halmozódás. Ugyancsak fontos körüljárni a beteg életkörülményeit, korábban szedett gyógyszereit, jelenlegi gyógyszerszedési szokásait.
2. Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során többféle jellemző tünet is észlelhető. Előfordulhat, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodása szemmel is észrevehető, ha ennek mértéke kisebb, akkor tapintással is érzékelni lehet a növekedést. Ezen kívül megfigyelhetők még a remegő ujjak, a túlzottan aktív reflexek, a szemet érintő tünetek, valamint az izzadékonyság is. A pulzusmérés és vérnyomásmérés is részét képezi a fizikális vizsgálatnak.
3. Ultrahangos vizsgálat
A gyors és azonnal képet adó ultrahangos vizsgálat az egyik legjobb eljárás a pajzsmirigyben bekövetkezett elváltozások megtekintésére és értékelésére.
4. Laborvizsgálat
A laborvizsgálat szintén egy fontos alkotóeleme a diagnosztikai eszköztárnak. A levett vérben a T3, T4 hormonok és a TSH szintjét mérik, amiből következtetések vonhatók le a betegséget illetően. Idősebb betegeknél még nagyobb jelentősége van, mivel náluk sokszor csak nagyon enyhe tünetek lépnek fel, de tünetmentes páciensek is előfordulnak. A kezelőorvosa tájékoztatni fogja, hogy hogyan kell készülnie a vizsgálatra, de már itt fontos rögzíteni, hogy azoknál hamis eredmény születhet, akik B-vitamint szednek, ezért ennek esetleges tényéről idejében tájékoztassa kezelőorvosát, továbbá a vizsgálat előtt 12 órával már ne vegyen be B- vitamint.
5. Jódfelvétel
Az eljárás lényege, hogy a páciensnek le kell nyelni egy kis adag radioaktív jódizotópot, majd a későbbiekben azt vizsgálják, hogy a szervezet mennyi jódot vesz fel bizonyos idő alatt. A jódizotóp lenyelését követően 4, 6, és 24 órával később mérik, hogy milyen mértékű a jódfelvétel és ebből következtetnek arra, hogy a pajzsmirigy megfelelően működik-e.
A pajzsmirigy-túlműködés kezelése
A pajzsmirigy-túlműködés kezeléséről általában kijelenthető, hogy sajnos valódi oki terápiára nincs lehetőség, de a túlműködés, valamint a tünetek enyhítésére, illetve megszüntetésére van. A túlzott hormontermelés csökkentése tireosztatikus gyógyszerek szedésével vagy a hormontermelő pajzsmirigyszövet mennyiségének csökkentésével érhető el. Utóbbi radiojód- kezelést, valamint műtéti beavatkozást jelenthet. A műtéti eljárás alkalmazása ma már meglehetősen ritka, jellemzően csak akkor fordul elő, amikor a pajzsmirigy mérete ezt indokolttá teszi, vagy a gyógyszeres és a radiojód kezelésre bizonyos okok miatt nincs lehetőség, végül ha nagyon gyorsan kell elérni terápiás hatást.
A következőkben részletesebben megvizsgáljuk az egyes kezelési módokat.
1. Gyógyszeres tireosztatikus kezelés
A pajzsmirigy-túlműködés kezelésére többféle gyógyszer alkalmazható. Ezek közül mutatunk be most néhány fontosabbat. Elsőként érdemes említeni a legelterjedtebb típust, a tionamidkészítményeket. Hatásmechanizmusuk lényege, hogy gátolja a jód beépülését. A pajzsmirigybe már beépült jódra nincsenek hatással, ezért beletelik néhány hétbe, amíg a kellő terápiás hatásukat ki tudják fejteni. Ez attól is függ, hogy milyen mértékű a pajzsmirigy túlműködése, illetve, hogy a tionamidok milyen gyorsan bomlanak le.
Ezekkel szemben a lítium-karbonát a pajzsmirigyhormonok kiválasztására van gátló hatással, ezért a terápiás hatás is gyorsabban alakul, rendszerint 1-2 nap alatt. Ebből is adódik, hogy alkalmazására akkor van szükség, ha gyors terápiás hatást akarunk elérni vagy ha a tionamidok szedése nem lehetséges, pl allergia miatt.
A jódot és a jódtartalmú vegyületeket ritkán alkalmazzák, akkor is mindig célszerű tionamidokkal együtt szedni. Mivel előnyei mellett számos hátránya is van, ezért csak akkor alkalmazzák, amikor azonnali hormoncsökkentésre van szükség, tipikusan ilyen eset a korábban már ismertetett tireotoxikus krízis.
Végül meg kell említeni a béta-blokkolókat is, amelyek csak nagyon csekély mértékben vannak ugyan hatással a hormontúltermelésre, de az ezzel járó szimpatikus tüneteket, mint például a gyors szívverést csökkenthetjük. Különösen szükséges őket használni akkor, ha a pajzsmirigy-túlműködés mértéke súlyos, és a tionamidok vagy a radiojód-kezelés hatása még nem alakult ki. Meg kell említeni azt is, hogy általában nem ajánlják asztmásoknak, továbbá megjelenhetnek olyan mellékhatások is mint a kimerültség vagy a potenciazavar. Nem egyértelműen eldöntött, hogy érdemes-e adni terhes nőknek, ezt egyénileg értékeli és dönti el a kezelőorvos.
2. Radiojód-kezelés
A radiojód alkalmazása az elmúlt évtizedekben jelentős felívelést mutat, ami leginkább annak köszönhető, hogy bebizonyosodott: az alkalmazott dózisok nem okoznak rákos elváltozásokat vagy genetikai mutációkat. Hatásmechanizmusának lényege, hogy a terápiás hatást a pajzsmirigy csökkentése révén fejti ki. Ahhoz, hogy a kellő hatást ki tudja fejteni, a 24 órás jódfelvételnek meg kell haladnia a beadott dózis 50%-át. Éppen emiatt szükséges felmérni az alkalmazás előtt a jódfelvételi kapacitást. Ezt egyébként számos tényező képes csökkenteni, ezért erre is tekintettel kell lenni. Ilyenek többek között a tionamidok, a jódtartalmú gyógyszerek, bizonyos fertőtlenítő anyagok, de egyes ételek, italok is. Ezekre a kezelőorvos fel fogja hívni a figyelmet, ha ilyen kezelésre kerülne sor. A terápia eredményeként a tünetek általában néhány hónapon belül elmúlnak, de éppen ennek ellenőrzésére fog szolgálni a kontrollvizsgálat, aminek idejéről szakorvosa ugyancsak tájékoztatni fogja. Amit még fontos megjegyezni, hogy ilyen típusú kezelésnél nőknek ajánlott várni legalább 1 évet a teherbe eséssel.
3. Műtéti beavatkozás
A pajzsmirigy-túlműködés műtéti kezelése csak ritka esetekben válik indokolttá. Ezek közül a következők a legjellemzőbbek:
- túlságosan nagyméretű, kompressziót okozó pajzsmirigy,
- korábbi vizsgálatok alapján tumorgyanú fennállásának veszélye,
- allergiás reakciók a gyógyszerekre,
- ha a radiojód-kezelés ellenjavalt,
- gyors terápiás hatás elérésének szükségessége.
Mielőtt a műtétre sor kerülne, a beteg hormonszintjét mindenképp normál tartományba kell állítani tireosztatikus gyógyszerek alkalmazásával.
Több évvel ezelőtt a műtét célja elsősorban az volt, hogy a későbbiekben gyógyszeres kezelés nélkül fenntartható legyen a pajzsmirigy normális hormontermelése, ennek érdekében igyekeztek ennek megfelelő mennyiségű pajzsmirigy-szövetet meghagyni. Ez azonban azzal járt, hogy nagyobb eséllyel visszatért a túlműködés, és egy újabb műtéti eljárásnak már jóval nagyobb kockázatai voltak a szövődmények szempontjából. Ezért és a modern, szakszerű hormonpótló készítményeknek köszönhetően a radikálisabb műtéti beavatkozások váltak irányadóvá. A műtéti technikák is rendkívül korszerűekké váltak, a szövődmények kialakulásának esélye meglehetősen csekély, ugyanakkor az is igaz, hogy az ilyen típusú műtétek jelentős gyakorlatot igényel.
Az alábbi táblázatban össze szeretnénk foglalni Önöknek az egyes kezelési típusok előnyeit és hátrányait.
Meg kell még említeni a terhesség ideje alatt fellépő pajzsmirigy-túlműködést is a kezelési szempontoknál. Elsőként legfontosabb tisztázni, hogy ennek létezik egy átmeneti formája, ami a várandósság első trimeszterében átmeneti TSH-csökkenéssel jár, ezt mindenképpen el kell különíteni a valódi terhességi túlműködéstől, mivel az előbbi legfeljebb csak átmeneti, tüneti kezelést igényel. Szubklinikus túlműködés esetén is igaz, hogy nem fokozza a terhességi komplikáció kockázatát.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy terhességi túlműködés kezelésében a radiojód-kezelés szigorúan ellenjavalt, a pajzsmirigyműködés gyógyszeres gátlására tioamidok javasolhatók. A gyógyszeres kezelés célja a T4 értékének normál tartomány felső határában vagy kicsivel afölött való stabilizálása.
A harmadik trimeszterben biológiai okok miatt már elhagyható a gyógyszeres kezelés, viszont ezeknél a betegeknél a szülést követően a betegség aktivizálódása valószínűsíthető.
A pajzsmirigy-túlműködés szövődményei
Ha a pajzsmirigy-túlműködés kezeletlen marad vagy a kezelése szakszerűtlen módon történik, többféle szövődmény kialakulásának is megnő az esélye. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak.
1. Kardiológiai problémák
A legsúlyosabb szövődmények között kell említeni a szívet érintő betegségeket. Ezek közé tartozik a felgyorsult szívverés, szívritmuszavarok, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség vagy szívinfarktus.
2. Szemészeti elváltozások
A kezeletlenség kezdeti szakaszában még „csak” a szemek kidülledése, bevörösödése, kiszáradása jelenik meg, fényérzékenység, kettős vagy homályos látás léphet fel, de később súlyos esetben vakság is kialakulhat.
3. Csontritkulás
A csontritkulás annak tudható be, hogy a pajzsmirigy-túlműködés lecsökkenti a csontok kalciumfelszívó képességét. Ennek következtében a csonttömeg csökken, a csontok törékennyé válhatnak, teherbíró képességük visszaesik, nagyobb eséllyel alakulhat ki csonttörés.
4. Szülési problémák
Azok a nők, akik gyermeket szeretnének vállalni, de pajzsmirigy-túlműködésben szenvednek, ezt gátló kezelés alatt állnak, mindenképp szükséges konzultálniuk kezelőorvosukkal a gyermekvállalási szándékukról. Ebben az esetben is nagyon fontos az egyénre szabott kezelési forma, ugyanis ennek hiányában nagy a kockázata a koraszülésnek, de akár a vetélésnek is.
5. Bedagadó, bevörösödő bőr
Leginkább a Basedow-kórban szenvedőknél fordul elő, hogy a bőr bevörösödik, megvastagszik, elsősorban a lábszárán és a lábfejen.
6. Tireotoxikus krízis
Életveszélyes állapotot jelez a fentebb már ismertetett probléma, aminél a tünetek drasztikusan felerősödnek, ami mellé láz, megemelkedett pulzus társul, valamint a beteg kómába is eshet. Ilyen tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni.
Hasznos tanácsok pajzsmirigy-túlműködés esetén
Akár van valakinél pajzsmirigy-túlműködés, akár nincs, érdemes megfogadni az alábbi tanácsokat annak érdekében, hogy a meglévő betegség hamarabban gyógyuljon, illetve egészségeseknél a betegség ne alakuljon ki.
1. Diéta
Bizonyos esetekben szükség lehet a jódbevitel mérséklésére, amihez előfordulhat, hogy a korábbi étrend megváltoztatása válik indokolttá. Az európai és különösen a magyar konyha ételei ebből a szempontból nem jelentenek különösebb kockázatot, de a sushi és a tengeri növények sok jódot tartalmaznak, nem beszélve a jódozott sóról. Szintén figyelemmel kell lenni bizonyos gyógyszerek és multivitaminok jódtartalmára is.
2. Rendszeres testmozgás
A rendszeres mozgás több szempontból is hasznos lehet, ilyen például a szív- és érrendszeri egészség megőrzése, a mozgásszervrendszer karbantartása. A csontritkulás megelőzéséhez szintén nélkülözhetetlen. Ezen felül étvágycsökkentő hatást is kifejt.
3. Stressz elkerülése
Természetesen a stressz elkerülése a legnehezebb, mivel nagyon sokszor nem lehet kivédeni a stresszt kiváltó élethelyzeteket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy emberi kapcsolataink rendezettek legyenek, éljünk rendszeres társasági életet, legyen valamilyen hobbink, próbáljunk rendszeres, heti szinten valamit sportolni, ami akár séta is lehet. A lényeg, hogy próbáljuk meg megtalálni a hozzánk leginkább illő stresszkezelési technikákat.
Időpontfoglalás