Ez különösen annak fényében jelent nagy problémát, hogy korai felismerés esetén az endometriózis még nagyon jól gyógyítható, és ezért is fontos a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, mert ilyen esetekben megelőzhető a nagyobb baj.
Hogy mi az az endometriózis, mitől alakul ki és nagy általánosságban mit kell tudni erről a betegségről? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat!
Mit nevezünk endometriózisnak?
Endometriózisról akkor beszélünk, ha a méhet alkotó speciális szövettípus, az úgynevezett endometrium a nemi szerv más részein, a petefészekben, a méhfalban vagy az olyan kismedencei szövetekben is megjelenik, mint például a hashártya.
Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy a méhszövetek a kismedencén túl is megjelennek, így találtak már orvosok endometriumot tüdőben, csontban, ízületben, sőt még az agyban is. Hogy megérthessük az endometriózis kialakulásának folyamatát, lényeges tisztában lenni a menstruáció működésével.
A peteérés során ugyanis a nemi hormonok megfelelő működésének hatására a méh nyálkahártyája természetes módon megvastagodik, hogy ilyen formában fel tudjon készülni a terhességre.
Amennyiben a megtermékenyülés elmarad, a hormonszint folyamatos mérséklődésnek indul, a megvastagodott nyálkahártya pedig egyszerűen leválik és véres váladékkal együtt távozik a hüvelyen át.
Ha ilyen vastagodott méhszövet jelenik meg a méhen kívüli szerveken, akkor az a hormonális hatásokból kifolyólag hónapról-hónapra vastagodik. Mivel azonban olyan helyen burjánzik, ami számára nem természetes közeg, ezért nem tud kilökődni a szervezetből.
Felszaporodása kellemetlen tünetekkel jár együtt, így kezdetben csak ingerli a környező szöveteket, később azonban cisztákat idéz elő, melyek aztán hegesedéseket, különféle összenövéseket tudnak kiváltani.
Súlyos esetben az endometriózis akár a teljes kismedencei szervek hegesedését is előidézheti, ami nemcsak óriási fájdalmakat idézhet elő a menstruációs ciklus során – később már azon túl is –, hanem bizonyos szervek, így a petevezetők összenövése esetén meddőséget is okozhat.
Mitől alakulhat ki az endometriózis?
Az endometriózis kialakulása az egyik legnagyobb rejtélynek tekinthető az orvostudomány számára. Jelenleg is számos aktív kutatás tanulmányozza a betegség körülményeit, azonban még mindig nem sikerült egyetlen konkrét okot meghatározni, ami kiváltja ezt a különleges elváltozást.
Ami ismert, hogy bizonyos tényezők közrejátszanak a betegség kialakulásában, így példának okáért
- a túl gyenge, tartósan legyengült vagy nem megfelelően működő immunrendszer;
- a metaplasia nevű folyamat, ami a szövetek nem ideális helyen történő átalakulását jelenti;
- az alacsony szintű gyulladások folyamatos jelenléte a szervezetben;
- az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód (különösen azok szélsőséges esetei);
- a szervezetben terjedő limfogén és endometrium hematogén túlzott terjedése;
- az állandó és krónikussá váló stressz;
- súlyos alhasi trauma, ami fakadhat balesetből vagy műtéti beavatkozásból.
Egyes kutatók egyetértenek abban, hogy az endometriózis hátterében a rossz irányban, gyakorlatilag visszafelé áramló menstruációs vér áll, ami beágyazódásra alkalmas méhsejteket tartalmaz, melyeket a petevezetéken át tudja eljutni a hasüregbe.
Ott megfelelő felületet találnak ahhoz, hogy megtapadjanak, majd növekedésnek induljanak, vagyis gyakorlatilag burjánzani kezdjenek. Ez az elmélet azon túl, hogy logikus, nem magyarázza azokat az extrém eseteket, melyek a test más részein mutatják az endometrium megjelenését.
Emiatt egyre több kutató elmélete szerint az endometriális sejteket a véráram is képes szállítani a szervezeten belül. Amennyiben ez bizonyosságot nyer, akkor sokkal súlyosabb kórképről beszélhetünk, mint azt sokan gondolták korábban.
Létezik egy olyan elmélet is, miszerint egyszerű genetikai hajlam áll a betegség kialakulásának a hátterében, melynek kialakulásához elegendő lehet egy rosszul működő vagy tartósan legyengült immunrendszer.
Egyre hangsúlyosabbak azok az elméletek is, melyek úgy vélik, hogy a hasüregben található sejtek egy jelentős része képes arra, hogy optimális körülmények között – például éppen az immunrendszer elégtelenségei miatt – endometriális sejtekké alakuljanak át.
Ezek vélhetően azok a sejtek, amelyek még embrionális korban képesek voltak arra, hogy elősegítsék a méh kialakulását a szervezetben. A kérdéses sejtek akár környezeti hatások, akár genetikai hajlam mellett is át tudnak alakulni, és a méhen kívül endometriális szövetekké változni.
Milyen tünetek utalnak endometriózis kialakulására?
Az endometriózisnak alapvetően három fokozatát különbözteti meg a nőgyógyászat, így beszélhetünk- enyhe,
- közepesen súlyos,
- és súlyos állapotról.
Mint azt már fentebb is említettük, a betegség időben történő felismerése nagyon fontos, hiszen kezelés nélkül a páciens állapota fokozatos romlásnak indulhat.
Jellegzetessége, hogy vannak esetek, amikor az elváltozás egyáltalán nem produkál tüneteket, magára a betegségre pedig valamilyen más okból, például egy műtét során vagy egy nőgyógyászati szűrésen derül fény.
Amennyiben mégis panaszokat okoz, az endometriózis a következő problémákat idézi elő a leggyakrabban:
- a menstruáció erős fájdalma, amire jellemző, hogy már a ciklus előtti napokban jelentkezik a kismedence tájékán, majd utána napokon át megmaradhat, sőt erőteljes alhasi- és hátfájdalmat generál;
- a vérzés fokozódása, ami lehet állandósuló, de időszakosan előforduló jelenség is, sőt a két ciklus közötti vér megjelenése egyaránt gyakori;
- folyamatos kismedencei fájdalmat is előidézhet az endometriózis, ami súlyosabb esetben már menstruációtól függően kialakul, méghozzá gyakran éles, mélyről jövő kellemetlenség társaságában, ami közösüléskor, valamint vizelet- és székletürítéskor egyaránt fennállhat;
- az endometriózis egyik legsúlyosabb tünete minden esetben a meddőség, ezért sok esetben a gyermeknemzési problémák kivizsgálásakor diagnosztizálják – sajnos gyakran már túl későn.
Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy ezek csak az endometriózis leggyakoribb panaszai, azonban vannak még olyan figyelmeztető jelek, melyek hátterében ez a kórkép húzódik meg.
Ilyen például a görcsös fájdalom, a menstruációs ciklus teljes felborulása, a hasmenés, a székrekedés, a vizeletben vagy székletben megjelenő vér, valamint a szexuális együttlétek fájdalmassá válása.
Mint az a fentiekből kiderült, az endometriózis tünetei teljesen általánosak, hiszen a menstruáció során például teljesen általános és természetes, hogy a kismedencei tájékon kisebb görcsös fájdalmak jelentkeznek.
Ha valaki ettől a betegségtől szenved, a görcsök jellemzően sokkal erősebbek, ciklusról-ciklusra rosszabbá válnak, azonban önmagában ez a tünet még rengeteg más egyéb kórképet feltételezhet, így nem kell rögtön erre a problémára gondolni.
Vannak ugyanis olyan páciensek, akiknél még a legsúlyosabb endometriózis sem okoz jelentős fájdalmakat és erőteljes tüneteket, másoknál – őket nevezhetjük szerencsésebbeknek – viszont már korai stádiumban is határozott panaszok és fájdalmak mutatkoznak.
Egy sor más nőgyógyászati elváltozást kísérhet ugyanis kismedencei fájdalom, példának okáért a kapcsolódó szervek gyulladásos betegségei vagy a petefészek-ciszta szintén képesek ilyen kellemetlenséget produkálni.
Ezen felül a más szakágakhoz kapcsolódó betegségeket sem szabad kizárni ilyenkor, például az irritabilis bél szindróma is kismedencei fájdalmakat idéz elő, amit hasmenés vagy székrekedés kísérhet pontosan úgy, mint az endometriózist.
Még tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a két betegség gyakran jelentkezik együtt, ami még tovább nehezítheti a diagnózis felállítását. A nőgyógyászati vizsgálat jelentősége tehát elvitathatatlan!
Hogyan kezelhető az endometriózis?
Most, hogy már ismerjük az endometriózis hátterében meghúzódó folyamatokat, illetve a betegség tüneteit, fontos megismerkedni a kezelési lehetőségekkel.
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis az endometriózis egy kezelhető probléma, és nemcsak a fájdalmak csökkenthetők a megfelelő készítményekkel, hanem gyógyszerekkel és műtéti beavatkozásokkal a teljes elváltozás visszaszorítható.
Hormonterápia
Az endometriózis terjedésének megállítására a hormonterápia az egyik legjobb módszer. Ha a betegség nem hatalmasodott még el a páciensen és nem okoz nagy fájdalmakat vagy meddőséget, a hormonkezelés gyakran elegendő megoldás lehet.
Nagyon sokféle típusa ismert, a terápia célja pedig nem más, minthogy a szervezet hormonszintje szabályozva legyen, ami meggátolja az endometriális szövetek terjedését és gyarapodását.
Műtét
Noha a hormonterápiával ma már nagyon jó eredményeket lehet elérni, azonban vannak esetek, amikor nem alkalmazható. Ilyen például, amikor a páciens szeretne gyermeket vállalni, hiszen a hormonok megakadályozzák majd ezt a folyamatot.
Ebben az esetben – vagy például nagy fájdalmak és eredménytelen hormonális kezelések után – műtéti beavatkozásra van szükség, aminek részeként nemcsak az endometriális szövetfelületek, hanem a hegszövetek, sőt az összenövések egyaránt eltávolításra kerülnek.
Az eljárás elvégezhető laporaszkópiával és nyílt hasi műtéttel is. Mindkettő eredményes módszer, a megfelelő kiválasztását pedig jellemzően a körülmények és a páciens állapota dönti el.
Méh eltávolítás
Amennyiben az endometriózis súlyos formában van jelen egy páciensnél, a fenti kezelési formák pedig nem hoztak eredményt, mindemellett pedig az érintett már gyermeket sem szeretne vállalni, akkor a leghatékonyabb kezelési mód a méh eltávolítása.
A hysterctomia során a méh és a petefészkek egyaránt eltávolításra kerülnek, amivel gyakorlatilag gyökerestül megszüntethető a probléma, azonban a beavatkozás előtt mindenképpen számolni kell annak következményeivel, hiszen a méh eltávolítása visszafordíthatatlan.
Időpontfoglalás