Ínhüvelygyulladás

Az ínhüvelygyulladás egy rendkívül kellemetlen mozgásszervi probléma, amit az ínhüvely közvetett túlerőltetése idéz elő. Kialakulása jellemző tünetekkel és fájdalommal jár, hátterében pedig számos különböző ok meghúzódhat, emiatt kezelése szintén szerteágazó.
 
A probléma legfőbb oka, hogy az ínhüvely – mely egyfajta védőburokként a mozgásban kulcsfontosságú ínat veszi körbe –, az ismételt mozdulatoktól, a gyakori dörzsölődéstől begyullad, ami a fájdalom mellett akadályozza az adott testrész mozgását.
 
Élete során legalább egyszer majdnem mindenki megtapasztalja
 
Noha rendkívül kellemetlen, bizonyos munkakörök vagy tevékenységek esetében visszatérő jelenség, azonban az ínhüvelygyulladás ma már egy könnyedén kezelhető elváltozás, amihez nemcsak szakorvosi segítségre van szükség, hanem a beteg megfelelő hozzáállására is.
 
A gyulladásos betegségek között az ínhüvelygyulladás kifejezetten gyakori, az emberek zöme életében egyszer legalább biztosan megtapasztalja a hozzá kapcsolódó kellemetlenségeket, amelyek kortól és nemtől független gyakorlatilag bármikor előfordulhatnak.
 
Jellemzőbb ugyanakkor a fiatalabbak, illetve az olyan munkakörben dolgozók között, akik gyakran túlerőltetik a kezüket, hiszen a számítógéphasználat vagy az okostelefonok nyomkodása például olyan tényezők, amelyek a kialakulásra hajlamosítanak.
 
Nagyon általános, hogy aki hajlamosabb az ínhüvelygyulladás kialakulására, ott a későbbiekben sokkal gyakrabban és kisebb megerőltetés hatására is megjelenhetnek a kapcsolódó kellemetlenségek.
 
A legtöbbször a monoton, ismétlődő és megerőltető mozdulatok a kiváló okai
 
Noha az ínhüvelygyulladás hátterében rengeteg különféle okot találhatunk, azonban a legtöbbször a monoton, ismétlődő és az adott végtagot megerőltető mozdulatok miatt kell számolnunk vele, ezért olyan gyakori például a számítógép-használók körében.
 
A huzamosabb ideig fenntartott kéztartás vagy például a kéz bizonyos izmainak, illetve részeinek túlerőltetése tipikus rizikófaktornak nevezhető. Az arra hajlamos embereknél már néhány óra után kellemetlen fájdalmak jelentkeznek miatta.
 
Speciális csuklószorítókkal és kímélő tornával természetesen sokat lehet tenni a megelőzésért, de kialakulását követően a legtöbbször csak a pihentetés segít, noha egyre több gyógyhatású készítmény is elérhető, ami segít a gyulladás visszaszorításában.
 
A kialakult betegség egyébiránt jellemző fájdalommal, hóropogáshoz hasonló tünetekkel párosul, ami minden egyes mozdulatnál képes megkeseríteni a beteg életét.
 
A legtöbbször a csuklót és az alkart érinti
 
Noha az ínak és a kapcsolódó ínhüvelyek az egész testet behálózzák, érdekes módon azonban a betegség leginkább csak a felső végtagokat érinti, a legtöbbször ezért főként a csuklóban, az alkaron és az ujjakban találkozhatunk vele.
 
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem alakulhat ki ínhüvelygyulladás a test más pontjain, így például szintén a viszonylag gyakori helyek közé sorolható a könyök, a bicepsz, a térd vagy a lábhoz kapcsolódó ízületek.
 
Mielőbb orvoshoz fordulunk, annál gyorsabban mentesülünk a problémától
 
Bár nem egy súlyos kórkép, az ínhüvelygyulladás azonban alaposan meg tudja nehezíteni a páciensek életét, teljesen ellehetetlenítheti a mindennapi munkavégzést, emiatt lényeges mielőbb orvoshoz fordulni vele.
 
Az első és legfontosabb, hogy részt vegyünk egy reumatológiai szakrendelésen, ahol a pontos diagnózis felállítása mellett nemcsak a megfelelő készítményekhez juthatunk hozzá, hanem különféle orvosi segédeszközöket (csuklószorítókat) és életmódtanácsokat is kaphatunk.
 
Súlyosabb esetben előfordulhat, hogy fel kell keresnünk a neurológiát is – hiszen a gyulladás az idegeket egyaránt érintheti –, esetleg fizikoterápiára lesz szükségünk a mielőbbi javulás érdekében. Ennek megállapítása minden esetben szakorvos feladata.
 
Mitől alakul ki az ínhüvelygyulladás?
 
Mivel az ínhüvelygyulladás hátterében rendkívül összetett folyamatok húzódnak meg, ezért kifejezetten nehéz feltárni a betegség tényleges okait, hiszen alapvetően emberfüggő, hogy kinél, miért és mikor alakul ki a probléma.
 
Vannak emberek, akik soha életükben nem találkoznak vele, pedig számítógépen dolgoznak, másokat azonban havi rendszerességgel sújtja hasonló körülmények között.
 
Ami valamennyi gyulladás hátterében közös, hogy a páciensek nem használják megfelelően az izmaikat és az ízületeiket, aminek a rossz tartás, de akár egy rossz szék is lehet az oka. Ebből kifolyólag az ínhüvely túlterhelődik, és kialakul a gyulladás.
 
Általános probléma, hogy az ínhüvelygyulladás hátterében meghúzódó túlterhelés gyakran az idegekre is rossz hatást gyakorol, így például kellemetlen idegbecsípődést okozhat, vagy más egyéb kellemetlenségeket idézhet elő.
 
Fontos a megelőzés
 
Akinek volt már korábban ínhüvelygyulladása, az rendszerint pontosan tudja, hogy hol van az a pont, ahol már pihenőt kell tartania vagy módosítania valamin azért, hogy elkerülje a kellemetlenségeket, illetve a sérüléseket egyaránt.
 
Lényeges odafigyelni továbbá arra, hogy bármilyen tevékenységet is végzünk – ami esetleg túlterhelheti az ínhüvelyt –, azt igyekezzünk laza izmokkal, de helyes testtartással kivitelezni, hiszen ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy elkerülhessük a probléma kialakulását.
 
Amennyiben az adott tevékenység végzése közben azt érezzük, hogy az ínak súrlódni kezdenek az ínhüvelyben, akkor gyakran már elkéstünk. Ilyenkor fontos változtatni a testhelyzeten, a munkavégzés módján, hogy az ínak egy kicsit regenerálódhassanak.
 
Tevékenységek, melyek elősegítik az ínhüvelygyulladás kialakulását
 
A legtöbbször az ínhüvelygyulladás hátterében valamilyen monoton, megerőltető munkavégzés vagy tevékenység húzódik meg, ami különösen a kezekre gyakorol negatív hatást. Lássunk néhány konkrét példát, ami a megelőzés miatt is fontos lehet!
 
Ínhüvelygyulladás a munkától
 
A legtöbb embernél általában valamilyen munkavégzés váltja ki az ínhüvelygyulladást. Érdekesség, hogy a legtöbbször nem fizikai munka, sokkal inkább az irodai beosztás okozhat gondot, a sok írás és számítógép-használat például különösen problémás.
 
Valójában bármelyik ülőmunka nagyon veszélyes ezen a téren, méghozzá a rossz testtartás miatt ami rengeteg reumatológiai elváltozást idézhet elő, mint amilyen a különféle hát- és derékfájdalom, illetve természetesen az ínhüvelygyulladás.
 
Utóbbi szempontjából különösen veszélyes azonban a számítógép egere. Az ok, hogy eleve helytelen test- és kéztartásra ösztönzi használóját, ami némileg ellensúlyozható speciális egér vásárlásával, de a legtöbb problémát továbbra is ez okozza majd.
 
Ezért nagyon lényeges, hogy számítógéphasználat esetén mindig odafigyeljünk a helyes testtartásra, ezen felül a szék beállításaira, a monitor, az egér és a billentyűzet megfelelő távolságára, hiszen ezek mind-mind befolyásolhatják az ínhüvelygyulladás kialakulását.
 
Más egyéb munkavégzésnél nem ennyire jellemző a betegség megjelenése, így egy gyári dolgozó vagy egy takarítónő esetén a legtöbbször az odafigyelés, a rendszeres pihentetés, valamint a túlerőltetés elkerülése hozhat megfelelő eredményt hosszabb távon.
 
Ínhüvelygyulladás az edzéstől
 
Mivel az ínhüvelygyulladás hátterében gyakran áll túlerőltetés, ezért természetesen edzés, gyakori testmozgás, intenzív sportolás hatására is kialakulhat a betegség. Ilyenkor a lábak és a bicepszek ugyanolyan gyakran érintettek, mint a csukló vagy az alkar.
 
Különösen sportolók esetén gyakori probléma, aminek az oka leginkább abban keresendő, hogy náluk mozgáskor rengeteg adrenalin termelődik a szervezetben, ami fájdalomcsillapító hatást vált ki, vagyis a páciens nem érzi, hogy túlterheli az adott testrészt.
 
Ebbe a hibába gyakran a profi sportolók is beleesnek, de azokat jobban veszélyezteti, akik ritkábban folytatnak ilyen tevékenységet. Esetükben már egyetlen edzés is elegendő lehet ahhoz, hogy az ínakat és az izmokat megerőltessék.
 
A legtöbbször gondot okoz az is, hogy a problémás testrész nem lett megfelelően bemelegítve, így ha szeretnénk megelőzni a bajt, testmozgás előtt erre mindenképpen figyeljünk oda, de lényeges ismerni a saját határainkat is.
 
Ezen felül nagyon fontos még, hogy a gyakorlatok után hagyjunk időt a nyújtásra, az edzés levezetésére, ami nemcsak az izomláz elkerülése miatt hasznos, hanem az ínak kímélése miatt is elengedhetetlen.
 
Hétköznapi tevékenységek, amelyek ínhüvelygyulladást okozhatnak
 
Természetesen nemcsak munka és edzés, hanem egészen hétköznapi tevékenységek is okozhatnak ínhüvelygyulladást, így példának okáért a sok házimunka szintén elősegítheti a probléma kialakulását bizonyos tevékenységek esetén.
 
Különösen megerőltető például a csuklónak az ablakpucolás és a porszívózás, de valójában minden, amiben aktív szerepet kap a csuklómozgás és nem a megszokott kéztartással jár együtt, így valakinél akár a mosogatás is kiválthatja.
 
Különösen nagy veszélynek vannak kitéve az ínhüvelygyulladás kapcsán a zenészek. Bizonyos hangszerek ugyanis rendkívül kedvezőtlenül hatnak az ínakra, így például a zongorázás, a gitározás vagy a hegedülés egyaránt rendellenes kéztartást követelnek.
 
A zongorát és a gitárt ráadásul sokan ülő állapotban tanulják, illetve ilyen pózban gyakorolnak, amihez rossz testtartás és ebből fakadóan idő előtti problémák társulhatnak, mint például az alkar izmainak túlerőltetése és megfeszülése.
 
Ezért lényeges minden hangszeres tudás elsajátításakor a helyes és körültekintő technika alkalmazása is, hiszen a rendszeres ínhüvelygyulladás nagyon komoly gondot okozhat, sőt valakinél a zenei tanulmányokat is könnyedén derékba törheti.
 
Az ínhüvelygyulladás típusai
 
Amint azt fentebb már említettük, az ínhüvelygyulladásnak nagyon sokféle típusa ismert, ennek megfelelően testünk több pontján is jelentkezhet, de a végtagok, a kezek és a lábak a leginkább érintettek ebben a problémában.
 
Az alábbiakban sorra vettük azokat a testrészeket, amelyek különösen gyakran szenvednek az ínhüvelygyulladástól, ami természetesen még nem jelenti azt, hogy testünk más pontjain nem fordulhat elő. Lássuk azonban a leggyakoribb típusokat!
 
Alkar
 
Az alkar az egyik olyan területe a testünknek, ahol az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb. Ennek az oka részben az, hogy az alkar izmai viszonylag gyengék – például a lábhoz mérten –, és amennyiben nem vagyunk fizikai dolgozók, akkor ritkán használjuk őket intenzíven.
 
Gyakran találkozunk vele az ujjak érintettségével, így sok esetben nem is beszélünk külön problémáról, de a pontosság kedvéért azért érdemes elmondani, hogy noha ugyanannak az ínhüvelynek a gyulladásáról van szó, valójában a kéz egészen más területeit érinti.
 
Az itt jelentkező gyulladás jellemzően nagyon tartós, nehezen múlik el, nehezen enyhül, és általában akkor alakul ki, ha a páciens gyakran használja szorításra a kezét. Ezért a legtöbbször sportoláskor, úgymond túlerőltetéskor jelentkezik.
 
Nagyon gyakori például azok körében, akik gyakran teniszeznek, de a falmászók, a hegymászók, a súlyemelők vagy az alkart aktívan használó sportágak rajongói között szintén általános.
 
Megelőzésre az odafigyelés, a bemelegítés és a nyújtás szolgál, kialakult gyulladás esetén azonban fontos a pihentetés, valamint a mielőbbi orvosi vizsgálat a megfelelő orvosi készítmények és gyulladáscsökkentők alkalmazása miatt.
 
Ujjak
 
Az imént már kiemeltük, hogy az ujjakban érzékelhető ínhüvelygyulladás az esetek többségében ugyanahhoz az ínhoz köthető, ami az alkarban tapasztalható problémát előidézi, mégis más izomcsoportok, más területek fájdalma tartozik hozzá.
 
Ilyenkor az ujjak és a kézfej találkozásánál jelentkezik fájdalom, ami határozottan erősödik, ha ökölbe szorítjuk a kezünket, sőt a szorítóerő ilyenkor alaposan csökkenhet. Meglepően gyakori időskorú embereknél, illetve azoknál, akik ritkán végeznek fizikai munkát.
 
Emiatt fordul elő gyakran például a tavaszi kerti munkák elindulásakor, nagyobb takarítások során, vagy olyan esetekben, amikor a kéz tartós megerőltetésnek van kitéve, de nincs lehetőség a pihentetésre, esetleg a munkavégzés monoton, helytelen kéztartást igényel.
 
Az ujjak ínhüvelygyulladásáról beszélhetünk a legtöbb esetben akkor, ha valakinek az ülőmunka, vagy a rendszeres számítógép-használat miatt alakul ki ez a probléma, ami jellemző fájdalommal és hóropogás szerű tünetekkel jár együtt a kéz mozgatásakor.
 
A gyulladás enyhébb esetben magától is elmúlik, ha borogatjuk és pihentetjük a kezünket, de egy szakorvosi ellenőrzés, valamint a megfelelő készítmények esetén sokkal gyorsabb, tartósabb javulás következhet be.
 
Súlyosabb ínhüvelygyulladásnál gyakran fizikoterápia is javasolt!
 
Könyök
 
A karok tekintetében a könyök szintén egy olyan testrész, ami jelentősebb mértékben ki van téve az ínhüvelygyulladás hatásainak. Ilyenkor beszélhetünk jellemzően teniszkönyökről, ami arról kapta a nevét, hogy sokkal nagyobb gyakorisággal fordul elő teniszezők között.
 
Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy csak náluk! Más sportok esetén, intenzív irodai munka, sok billentyűzet- és egérhasználat szintén kiválthatja. Érdekesség, hogy ez a probléma is az alkarhoz köthető, egészen pontosan az itt megtalálható feszítő izmokhoz.
 
Ezeknek a túlterhelődése idézi ugyanis elő az ínak gyulladását, aminek a hatását a könyökben érzékeljük. Sportoláskor jellemzően a bemelegítéssel és a körültekintő játékkal, irodai munka kapcsán pedig a megfelelő beállításokkal érhetünk el jó eredményeket.
 
Ennek megfelelően fontos összehangolni a szék magasságát a billentyűzet elhelyezkedésével, illetve a testmagasságunkkal is, hogy térdeink derékszögben, teljes talppal a földön legyenek, gépeléskor pedig nem szabad, hogy a vállaink feszüljenek vagy megemelkedjenek.
 
Lényeges továbbá, hogy a billentyűzet olyan távol legyen, hogy ne kelljen hozzá nyújtani a kezet, vagy előre dönteni a testet, és az alkart meg tudjuk támasztani előtte, de a levegőben tartott alkar is jó megoldás lehet elegendő szünet és pihentetés mellett.
 
A kialakult teniszkönyök esetében elengedhetetlen egy fizikoterapeuta felkeresése, súlyosabb tüneteknél pedig a reumatológus nyújthat segítséget speciális gyógyszerekkel, valamint fájdalomcsillapító injekciókkal.
 
Bicepsz
 
Nem túl gyakori, de a könyök után a bicepszben is kialakulhat ínhüvelygyulladás, ami különösen azok körében gyakori, akik túlzásba viszik a súlyokkal való edzést. Ritkán ismerik fel és kezelik célirányosan, mert a tünetek könnyedén összekeverhetők az izomlázzal.
 
A probléma jellemzően a bicepsz legalsó részén jelentkezik, közel a könyök régiójához. Sokan ilyenkor abbahagyják az edzéseket, ami egyfajta pihentetésként fogható fel, és a gyulladás magától alábbhagy.
 
Rengetegen vannak azonban, akik azt az elvet vallják, hogy az izomlázra rá kell dolgozni, ezért a fájdalom megjelenésekor nem hagynak fel az edzéssel, állapotuk súlyosabbá válik, majd orvoshoz fordulnak, ahol jön a meglepő diagnózis.
 
Ilyenkor derül ki ugyanis, hogy amit tévesen ínhüvelygyulladásnak hittek, az valójában inkább egy izomsérülés, például húzódás, ami begyulladhat és hasonló tüneteket idézhet elő, mint egy ínhüvelygyulladás.
 
Gyakran nevezik is így, ezért tartottuk fontosnak kiemelni a sorból, de valójában a kapcsolódó tünetek inkább valamiféle izomhúzódáshoz, abból fakadó gyulladáshoz vagy kisebb szakadáshoz kapcsolódnak.
 
Váll
 
A vállak esetében a bicepszhez hasonló a probléma: a legtöbbször nehéz megállapítani, hogy a fájdalom oka az ínhüvelygyulladás, valamelyik izom sérülése vagy megerőltetése, netán a kapcsolódó ízületek fájdalma.
 
A köznyelvben a vállfájdalmat gyakran említik befagyott vállként is, aminek a hátterében a bicepsszel ellentétben valóban állhat ínhüvelygyuladás. A tünetek ilyenkor a ropogó, húzódó, súrlódó érzés a vállak emelésekor, valamint a vállmozgás beszűkülése.
 
Az egyik legjobb gyógyír a problémára az érintett testrészek pihentetése, de segítséget jelenthetnek a non-szteroid típusú gyulladáscsökkentő krémek is. Ha a fájdalom nem enyhül vagy fokozódik, egy reumatológus szakorvos mielőbbi felkeresése javasolt.
 
Láb
 
Mivel a legtöbbször a kezeken jelentkezik, ezért sokan nem is sejtik, hogy az ínhüvelygyulladás a lábakban is nagyon komoly kellemetlenségeket okozhat, sőt ezen a testtájékon lényegesen nehezebb a diagnózis a rengeteg aprócska izom és ín miatt.
 
A láb esetén most a térdtől lefelé elhelyezkedő részeket értjük, aminek fényében beszélhetünk a lábujjak, a vádli és az Achilles-ín gyulladásáról is, melyeket érdemes külön-külön kiemelni néhány gondolat erejéig.
 
Lábujjak
 
Amennyiben a lábujjakhoz köthető ínhüvelygyulladásról beszélünk, akkor a háttérben jellemzően a túlterheltség húzódik meg. Nagyon ritka rendellenesség, de előfordulhat, különösen a magassarkú cipőket kedvelő hölgyeknél jellemző.
 
Ezeknél a lábbeliknél ugyanis a pánt megnyomhatja az ujjakat, aminek hatására az ínak begyulladnak. Sokaknál annyira súlyos a helyzet, hogy minden egyes esetben, amikor az illető magassarkú cipőbe bújik, a gyulladás azonnal kiújul, méghozzá a fájdalommal együtt.
 
Fontos kiemelni, hogy a fájdalom sok esetben összetéveszthető a Raynaud-szindrómával, ami teljesen eltérő kezelést igényel, ennek megfelelően nagyon lényeges a szakorvosi konzultáció, a beteg kórtörténetének alapos ismerete.
 
Vádli
 
A vádli esetében gyakran hallani ínhüvelygyulladásról, de valójában a helyzet itt is hasonló a bicepszhez: a fájdalom hátterében a legtöbbször az izom túlterheltsége vagy sérülése áll, netán egyszerű izomláz, ami néhány nap alatt elmúlik.
 
Amennyiben mégsem, akkor érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a vádlihoz megannyi kisebb ín tartozik, és a rossz tartásból, a kényelmetlen cipőből vagy például a helytelen futástechnikától könnyedén gyulladásba jöhet valamelyik.
 
Ez rendszerint nagy fájdalommal jár, noha a hóropogásszerű tünetek nem jellemzőek. Megfelelő kenőcsökkel, pihentetéssel, súlyosabb esetben fizikoterápiával azonban hamar gyógyul.
 
Achilles-ín
 
Az Achilles-ín gyulladása is egyfajta ínhüvelygyulladás, ami nemcsak rendkívül makacs, hanem óriási fájdalommal jár együtt, és komoly gondokat okoz a betegek számára, így például még az olyan hétköznapi dolgokat is megnehezíti, mint például a járás.
 
A kérdéses ín gyulladására hajlamosít, ha túl sokat guggolunk vagy nőként magassarkú cipőt hordunk. Rendkívül nehezen gyógyul, rengeteg pihentetésre van szükség hozzá, de szerencsére a legtöbb esetben magától helyrejön.
 
Amennyiben gyorsabb rehabilitációra van szükségünk, érdemes mielőbb felkeresni egy reumatológust, valamint egy fizikoterapeutát, akik rengeteget segíthetnek a probléma gyors elhárításában.
 
Térd
 
Bár a láb része, mégis nagyon fontos külön kiemelni a sorból a térdet, ha az ínhüvelygyulladásról beszélünk, hiszen a könyökhöz hasonlóan ez a régió is produkálhat ilyesmit, méghozzá különösen túlerőltetés vagy helytelen használat hatására.
 
Különösen gyakori elváltozás olyan sportoknál, ahol nagy teher hárul a térdre, például futás vagy futással járó labdajátékok, esetleg kerékpározás esetén gyakori az úgynevezett futótérd kialakulása. Ezt hívják sok esetben a térd ínhüvelygyulladásának.
 
Ez a megnevezés csak részben pontos, hiszen itt rendszerint nem egy, hanem a térd mozgékonyságát végző izmokhoz kapcsolódó ínak együttes gyulladásáról van szó, amihez fontos a mielőbbi kímélő életmód, valamint a gyulladáscsökkentés megkezdése.
 
Mivel a térd pihentetése rendkívül körülményes, ha nincs gipszben, gyakorlatilag lehetetlen, ezért a gyulladás gyógyulási ideje rendkívül hosszadalmasra nyúlhat. Ezért is érdemes tartós fájdalom esetén szakorvoshoz fordulni.
 
Ez nemcsak azért lesz fontos, hogy a fájdalom mielőbb és tartósan enyhüljön, hanem azért is, mert az orvos rávilágíthat a kiváltó okokra – például rossz technika a futáskor –, így a megfelelő kiegészítőkkel vagy kellő odafigyeléssel korrigálhatjuk a problémát.
 
Az ínhüvelygyulladás tünetei
 
Az ínhüvelygyulladásnak alapvetően általános tünetei vannak, de akadnak olyan specifikus jelek, amelyek határozottan a kérdéses probléma jelenlétére utalnak. Az alábbiakban leginkább ezekre fordítottuk a főbb hangsúlyt.
 
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ínhüvelygyulladásnak nagyon sokféle oka lehet, ami rengeteg különféle tünetben nyilvánulhat meg. Szintén eltérhetnek a panaszok abban az esetben, ha csak egyszeri, esetleg folyamatosan visszatérő gyulladásról van szó.
 
Fontos, hogy bármelyik tünet jelentkezésekor és tartós fennállásakor forduljunk mielőbb orvoshoz, különösen azért, mert például egy duzzanat, egy lázas állapot vagy egy sugárzó fájdalom sok esetben egészen más betegséget is sejtethet a háttérben.
 
Húzó-, hóropogásra emlékeztető érzés
 
Az egyik legáltalánosabb és legjellemzőbb tünet az ínhüvelygyulladás kapcsán, hogy az érintett területen nagyon kellemetlen, húzó érzés jelentkezik, mintha megfeszültek volna odabent az izmok és az ínak.
 
Ehhez társul egy jellemzően mozgás hatására jelentkező, a hóropogáshoz hasonlító érzés, ami az ín mozgásakor jelentkezik. Ez az egyik legáltalánosabb tünet, ami a kérdéses problémára utalhat, így észlelésekor fontos odafigyelni és kímélni a testrészt a fájdalom megjelenése előtt.
 
Ebben az állapotban a probléma még visszafordítható akár orvos nélkül is, de ha nem észleljük időben, nem tartunk szünetet vagy nem kezdjük el kímélni az érintett régiót, akkor jönnek a súlyosabb problémák.
 
Duzzanat
 
Amennyiben az ínhüvelygyulladás állapota súlyosabbá válik, jellemző lesz az adott régióra a kellemetlen duzzanat megjelenése, ami valamikor még egyáltalán nem fáj, máskor azonban nagyon erőteljes és heves kísérőtünetek jelentkezhetnek.
 
A duzzanat valamikor jelentős, máskor alig észrevehető, de mivel általában végtagon, páros testrészen jelentkezik, ezért nagyon könnyen meg lehet állapítani a problémát még a legenyhébb esetben is.
 
Ha a duzzanat mértéke jelentős, akkor a gyulladás mértéke egyaránt súlyos. Gyakran előfordul, hogy egy feldagadt ínhüvely még nem jár állandó fájdalommal, de enyhe nyomás hatására már érezni néhány kellemetlen tünetet.
 
Az esetek többségében a rendszeres borogatás segít a duzzanat csökkentésében, de sokkal jobb, tartósabb és látványosabb eredmények érhetők el orvosi segítség mellett.
 
Fájdalom, égő érzés
 
A fájdalmat és az égő érzést azért vesszük egy kalap alá, mert külön-külön szinte soha, jellemzően együtt jelentkeznek, méghozzá súlyos ínhüvelygyulladás mellett. A duzzadt és ropogó ínhüvely ilyenkor a bőrön keresztül kipirul és kellemetlen égő érzés társul hozzá.
 
Ezzel az égető hatással együtt jelentkezik általában a kellemetlen fájdalom, ami sokaknál tompa lüktetésben jelentkezik, de gyakoriak a hirtelen fellépő, főként mozgatásra jellemző, nyilalló fájdalmak is.
 
Az erőteljes fájdalom a legtöbbször inkább csak a krónikus ínhüvelygyulladásnál jelentkezik, de a forróság gyakori tünet, aminek az oka nem más, minthogy a szervezet természetes védekezőrendszere így lép fel a gyulladással szemben.
 
Amennyiben ezek a tünetek már megjelentek, elengedhetetlen felkeresni egy reumatológus szakorvost, hiszen garantáltan gyógyszeres beavatkozásra lesz szükség, méghozzá fájdalom- és gyulladáscsillapítással a középpontban.
 
Láz
 
Az ínhüvely gyulladása gyakran olyan súlyos méreteket ölthet, hogy kísérőjelenségként akár lázas állapot is felléphet a betegnél. Ez jellemző a rendkívül elhanyagolt esetekre, a halmozott gyulladásokra, vagy a hosszabb ideje fennálló ínhüvelygyulladásra egyaránt.
 
A krónikus gyulladásra és fájdalomra ugyanis gyakran reagál a szervezet lázas állapottal, különösen olyan esetekben, ha gyenge a beteg immunrendszere, hiszen ilyenkor még a legkisebb probléma is képes ilyen állapotot előidézni.
 
Sajnos a lázas állapot gyakran súlyosabb problémákat is előidézhet, így például krónikus esetben az ínhüvelygyulladás néha gennyessé is válhat, ezért legkésőbb láz jelentkezésekor mindenképpen keressünk fel egy reumatológust a mielőbbi kezelés miatt.
 
Ilyen esetekben a gyulladáscsökkentők sokszor már nem elegendőek és gyakran van szükségünk antibiotikumok szedésére, de más egyéb terápiás szerek és injekciós kezelések alkalmazására egyaránt.
 
Az ínhüvelygyulladás kezelése
 
Az enyhébb lefolyású ínhüvelygyulladással alapvetően nem szükséges orvoshoz fordulni, néha elegendő csak pihentetni és borogatni az érintett végtagot, hiszen az otthoni kezelés is gyakran legalább olyan hatásos.
 
Otthoni módszerek
 
Az otthon alkalmazható megoldások közül a hidegvizes borogatás mellett – fontos, hogy hideg legyen –, óriási segítséget nyújthatnak olyan vény nélkül kapható kenőcsök, melyek fájdalom- és gyulladáscsökkentő hatásúak, ezen felül hűsítik is az adott régiót.
 
Természetesen enyhíthetjük a fájdalmat az adott végtag stabilizálásával, így például csukló- vagy térdszorítókkal, esetleg bokapántokkal az érintett testrész függvényében, de sín vagy egyéb merevítés alkalmazása szintén segítség lehet ilyenkor.
 
Érdemes kísérletezni gyulladáscsökkentő hatású gyógynövényekkel is, így például hideg kamillateával borogatni, forrázatát melegen fogyasztani, de a kurkuma szintén jó megoldás lehet bármilyen formában.
 
Itt fontos kiemelni, hogy bár az otthoni módszerek sok esetben segítenek, a legtöbbször azonban csak kiegészítő jelleggel alkalmazhatók. Ha a fájdalom napok óta fennáll, a régió bedagadt és láz is jelentkezett, haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
 
Lássuk a kezelési lehetőségeket!
 
Krém
 
A fájdalom- és gyulladáscsillapító krém alkalmazása az egyik legfontosabb, ha ínhüvelygyulladásról van szó. Sokszor még egy háziorvos is tudja, hogy pontosan milyen típusú krémre lesz szüksége a betegnek a kellemetlen tünetek enyhítéséhez.
 
Lényeges, hogy olyan kenőcs kerüljön alkalmazásra, ami nem szteroidos, így valójában háziorvostól függetlenül, vény nélkül is találhatunk magunknak olyan terméket, ami használhat, de a biztonság kedvéért érdemes szakorvossal konzultálni előtte.
 
Ez különösen annak fényében lényeges, hogy néhány esetben elengedhetetlen lesz szteroidos gyulladáscsökkentő krémek alkalmazása a cél érdekében, hiszen hatékonyabbak, gyorsabban kifejtik a hatásukat, ugyanakkor alkalmazásuk komoly mellékhatásokkal járhat.
 
Ezért hangsúlyozzák sok helyen, hogy amennyiben korábbról megmaradt szteroidos kenőccsel kezelnénk valamit – esetünkben egy ínhüvelygyulladást –, akkor arról mindig kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát.
 
Injekció
 
Előfordulhat, hogy az ínhüvelygyulladás olyan jelentős mértékű, hogy az már injekciós kezelést igényel, ami kétféle beavatkozást is takarhat.
 
Az egyik, amikor közvetlenül szteroidos fájdalomcsillapítót fecskendeznek a problémás régióba, a másik pedig, amikor egy fecskendővel, injekciós tűn keresztül távolítják el a gyulladás hatására felgyülemlett gennyes váladékot.
 
Utóbbiból következik, hogy az injekciós kezelés rendszerint csak gennyes ínhüvelygyulladás esetén indokolt. A legfontosabb ugyanis, hogy a kérdéses részt előbb megszabadítsák az orvosok a váladéktól, és azonnal megkezdjék a gyulladás mérséklését.
 
A túl gyakran visszatérő gennyes ínhüvelygyulladás esetén előfordulhat, hogy a reumatológus szakorvos gócpontvizsgálatot kér, hiszen a problémát valamilyen testen belüli góc is előidézheti, amit több okból kifolyólag fontos megszüntetni.
 
Homeopátia
 
Bár még mindig kétes megítéléssel rendelkezik, a modern orvoslásban egyre gyakrabban kap szerepet a homeopátia. Ez a kezelési forma többször bizonyította már, hogy kiválóan alkalmazható olyan esetekben, amikor gyulladáscsökkentésre van szükség.
 
Kedvelt gyógymód, mert a homeopátiás szerek nem tartalmaznak olyan sok káros anyagot, mint a hagyományos gyógyszerek, azonban körülményesebb a szedésük, gondosan oda kell figyelni a homeopata utasításaira a mennyiség és az időpontok kapcsán.
 
Hangsúlyozandó még egyszer, hogy a homeopátiát a modern orvostudományban még mindig jelentős kétkedés övezi, így kezelőorvosonként eltérhet, hogy ki ajánlja, ki ellenzi, esetleg ki közömbös a módszer kapcsán.
 
Műtét
 
Egy ínhüvelygyulladás esetén a lehető legritkábban van szükség műtéti beavatkozásra, általában csak akkor, ha semmilyen megoldás, a pihentetés, a gyógytorna és a különféle gyógyszerek sem voltak alkalmasak a probléma enyhítésére.
 
Természetesen vannak olyan, főként ínakhoz kapcsolódó gyulladásos állapotok – mint a pattanó ujj szindrómája –, amit szerencsésebb műtéttel megoldani, hiszen ez az egyetlen hosszútávú és működőképes megoldás.
 
Az ilyen beavatkozás ma már rutinműtétnek tekinthető, ami egy-két óra alatt elvégezhető, az esetek többségében pedig az operáció után a kéz szinte azonnal használható lesz, a hüvelykujj visszanyeri korábbi funkcióját és erejét, miközben a gyulladt állapot is megszűnik.
 
Fizikoterápia
 
Amennyiben az ínhüvelygyulladás nem akar gyógyulni, még a műtét előtt feltétlenül ki kell próbálni a fizikoterápiát, a célzott gyógytornát, amit általában reumatológus szakorvos ír elő a beteg számára.
 
Általában a pihentetés és néhány hetes gyógyszeres/krémes kúra után kerül sor rá, mert előfordulhat, hogy a gyulladást egy olyan kötött állapot, egy olyan elváltozás okozza, amit csak és kizárólag célzott gyakorlatokkal lehet gyógyítani.
 
Ilyenkor ugyanis elsődlegesen nem a gyulladás megszüntetése a legfontosabb, hanem az azt kiváltó elváltozások elhárítása, melyek a háttérben meghúzódva alaposan meg tudják keseríteni a beteg életét.
 
Megelőzhető az ínhüvelygyulladás?
 
Miközben bizonyos embereknél vannak hajlamosító tényezők, az ínhüvelygyulladásról tudni kell, hogy kellő odafigyeléssel megelőzhető, ehhez azonban lényeges a kiegyensúlyozottság az élet minden területén, még ha ez néha nehéz is.
 
Példának okáért lényeges kerülni a monoton munkavégzést, amikor 8-10 órában folyamatosan csak gépelünk vagy ugyanazokat az izmainkat erőltetjük a gyártósor mellett, hiszen ez komoly gondot jelent az ínhüvelygyulladás tekintetében.
 
Vigyáznunk kell továbbá a sportokkal, az intenzív mozgásformákkal is. Nem elég bemelegíteni, ismernünk kell a határainkat, hovatovább különös figyelmet fordítani az edzések utáni levezetésre.
 
Kifejezetten nagy problémaforrás, ha egész napos megerőltetés, például folyamatos számítógépes munka után otthon órákon át a telefonunkat, a játékkonzol kontrollerjét, vagy a saját számítógépünk billentyűzetét nyomkodjuk tovább, hiszen ez már extra túlterhelés.
 
Ügyeljünk arra, hogy minden monoton munkavégzést próbáljunk meg szünetekkel, kisebb-nagyobb tornákkal feldobni, aminek részeként átmozgatjuk az érintett testrészt, de vannak izomlazító kenőcsök, amelyek nagyszerűek lehetnek a megelőzés tekintetében.
 
Nagy hasznát vehetjük továbbá az olyan kiegészítőknek, mint a csuklószorítók vagy az egyszerű fáslik. Ezek alkalmazása bizonyítottan hatásos, ha kialakuló ínhüvelygyulladásunk van, illetve szeretnénk megelőzni a nagyobb betegség megjelenését.