A kiütésekről röviden
A kiütés a bőr felszínén megjelenő, különböző formájú és színű bőrelváltozás, amely a leggyakoribb bőrgyógyászati tünetek egyike. Hátterében nagyon sokféle betegség állhat, előfordulása pedig kortól és nemtől egyaránt független.
A kiütések előfordulása, okai
A csalánkiütés tekinthető a legáltalánosabb, egyik leggyakrabban előforduló kiütésnek, ami akár valamilyen gyógyszer vagy étel hatására is megjelenhet. Ha enyhe formában jelentkezik és hat hétnél tovább nem marad meg, nincs szükség alaposabb kivizsgálásra az okokat illetően, ha viszont súlyos, elhúzódó, gyakran visszatérő jelenségről van szó, szakorvoshoz kell fordulni. Ilyenkor góckutatás és allergiavizsgálat is része kell, hogy legyen a diagnosztizálásnak. Bizonyos ételekre adott allergiás reakciókon kívül az okok mögött állhat még különböző bőrre kent kozmetikumok, vegyszerek, gyógyszerek is, de napsütés és rovarcsípés is kiválthat kiütéseket.
Vírusos fertőzések okozta kiütés a bárányhimlő vagy a rózsahimlő esetén lép fel. Ezek legtöbbször gyermekkorban lépnek fel, de ha valaki ezen nem esett át gyerekként, felnőttkorban is jelentkezhet mindkét betegség.
A baktériumok okozta fertőzések szintén járhatnak kiütésekkel, jellemzően a szőrtüszők környékén. Az így kialakult szőrtüszőgyulladás az egész testen kiütésekhez vezethet. Hasonló tüneteket produkál az ótvar is, ami sebek elvakarása révén, bakteriális felülfertőződés miatt alakul ki. Az ótvarnál is jellemző a kiütések egész testen való elterjedése. Nemcsak a baktériumok és a vírusok, hanem a gombák révén kialakuló fertőzések is kiütésekkel járhatnak.
Csecsemőknél fordul elő a sokszor csak pelenkakiütésnek nevezett jelenség is. Mivel a babák bőre jóval sérülékenyebb, ezért a széklet és a vizelet hatására gyulladás léphet fel az érintett bőrfelületen.
Az ekcéma is egy olyan krónikus bőrbetegség, amely miatt gyakoriak a kiütések. Kialakulhat már csecsemőkortól kezdve egészen felnőttkorig, és huzamos ideig fennmaradhat. Ha a bőrápolás nem megfelelő és kiszáradás lép fel, az provokálja a tünetek megjelenését.
Ritkábban fordul elő, de bizonyos környezetben élőket érint a rühesség, amely hatására ugyancsak kiütések jelentkeznek a bőrfelületen. Zsúfolt, elhanyagolt helyeken, például hajléktalanszállókon él a rühatka, azonban a beteg személlyel érintkezve könnyen bárki más is fertőzött lehet.
A kiütések tünetei
A kiütések nem kizárólag a klasszikus formában megjelenő piros színű tüneteket produkálják, hanem bőrszínűek is lehetnek. Tulajdonságaik elsősorban a kiváltó októl függnek. Méretük is alakulhat eltérően az apró pöttyöktől a nagyobb felületűek is előfordulnak. Tapintásuk, textúrájuk megegyezhet a bőrével, de lehetnek szárazak, pikkelyesek, érdesek, valamint nedvedzőek is. Az érintett bőrfelület lehet melegebb is a normál bőrfelülettől. Kísérő jelenségük lehet még a fájdalom, nyomásérzékenység és a láz is. A viszketést sokan minden kiütés velejárójának gondolják, de ez a tünet nem mindig jelentkezik. A viszketés és annak mértéke a kiváltó októl függ. A viszketés a legintenzívebben rühesség esetén jelentkezik.
A kiütések diagnózisa
A diagnózis felállításánál a tüneteket kiváltó betegség felderítésére kell összpontosítani. A fizikai vizsgálat, valamint a beteg kikérdezése ilyenkor is megkerülhetetlen. Bizonyos betegségek – ilyen többek között a bárányhimlő – esetén ezek a vizsgálati módszerek elegendőek, azonban például gombás fertőzéseknél már bőrgyógyászati kivizsgálás is indokolt. Ha allergia gyanúja áll fenn, allergológus szakorvos felkeresése is szükséges lehet. Egyes betegségeknél a kiütések speciális formában és helyeken jelennek meg, ezek szintén jó támpontot adhatnak a pontos diagnózis felállításához.
A kiütések kezelése
Mivel a kiütések valamilyen betegség tünetei, ezért a betegség megszüntetése jelenti a kiütések kezelését, hiszen ha a kiváltó ok megszűnik, akkor a kiütések is eltűnnek. A kezelést érdemes időben elkezdeni, különösen az olyan betegségeknél, mint például az ótvar, mivel kezeletlenség esetén az ótvarnál akár vesebetegség is felléphet kellemetlen szövődményként. Bakteriális vagy gombás jellegű fertőzés esetén ezeket a fertőzéseket kell kezelni akár helyi kezeléssel, akár szájon át szedhető gyógyszerrel, a konkrét esettől függően. A vírusos fertőzések okozta kiütésekre ugyanez igaz.
Ekcéma esetén annak kezelésére kell fókuszálni, és a bőrflóra erősítésére van szükség. Ehhez orvos által felírt krémeket kell használni. Ezek közé tartozik például a pelenkakiütés is, ami speciális krémek vagy balzsamok használatával kezelhető, továbbá megelőzhető. Ha kiderül, hogy a kiütések okozója valamilyen kozmetikum, vegyszer, gyógyszer, akkor annak a használatát kerülni kell, és ki kell azt váltani valamilen más, hasonló hatású készítménnyel.
A csalánkiütéseknél a szteroidos nyugtató és hűsítő kenőcsök, illetve az antihisztaminok nyújthatnak megoldást.
A kiütéseknek sokan nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget, holott a fentebb leírtak alapján is látszik, hogy számos oka lehet és többféle betegség is állhat a hátterében, ami szakszerű orvosi ellátást igényel. Ha kiütései nem múlnak el, javasoljuk bőrgyógyászati magánrendelésünk felkeresését, ahol a téma szakértőinek számító bőrgyógyászaink a kiváltó ok felderítésével hatékony segítséget tudnak nyújtani azalapbetegség megszüntetésében.
A kiütések gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyeket szintén meghatározza a kiütéseket kiváltó betegség. Ha az gyógyítható, akkor a kiütések is meg fognak szűnni az alapbetegség elmúlásával. Bizonyos betegségeknél nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a kiütések elvakarása ne történjen meg. Ez egyrészt a felülfertőződések megelőzése miatt fontos, másrészt esztétikai okokból, hogy megelőzzük a hegesedve gyógyulást.