Farkastorok

A farkastorok egyike azoknak a degeneratív rendellenességeknek, amelyek már magzati korban kialakulnak. Egy veleszületett betegségről van szó, amit sokan csak szájpadhasadékként ismernek.

Akárcsak az ajakhasadék, vagy más néven nyúlszáj, a farkastorok is jól gyógyítható. Bár az elváltozás gyakran jelentős, a megfelelő beavatkozás esetén a gyerekek később teljes értékű életet élhetnek.

Mi okozza a farkastorok kialakulását?

A betegség forrása az embrionális korig vezethető vissza. Ebben az időszakban az orrüreg és a szájüreg még egy nagy egész szervet alkot. Elkülönülése a terhesség ötödik és kilencedik hete között történik, érdekessége pedig, hogy erre mindössze 48 óra alatt sor kerül.

Gyakorlatilag ebben a 48 órában dől el, hogy a gyermeknél kialakul-e a farkastorok vagy sem. Ilyenkor ugyanis elkezdődik egyfajta nyúlványos növekedés, egy az orr-szájüregben oldalirányból növekvő válaszfal.

Amennyiben a terhesség ötödik és hatodik hetében valami rendellenesség történik, akkor az jellemzően az ajkak és az állcsont fejlődési rendellenességét idézik elő. Ez azonban gyakran még nem jelenti azt, hogy a gyermek farkastorokkal születik, a szájpadhasadék ugyanis a megfigyelések alapján jellemzően a 10-12. héten alakul ki véglegesen.

A korábban bekövetkező fejlődési zavarok inkább csak a hajlamosító tényezők közé sorolhatók.

Műtéti úton teljesen korrigálható a farkastorok

Az egyik legfontosabb tudnivaló a farkastorokról, hogy műtéti úton ma már teljesen jól korrigálható. Bár veleszületett fejlődési rendellenességről beszélünk, az operáció gyakran teljes mértékben helyre tudja hozni az elváltozást.

Legalábbis látszatra, hiszen a lágy- és a kemény szájpadon egy kisebb vagy nagyobb hasadék még megmaradhat, azt mindkét oldalról nem lehet teljes mértékben lezárni. A hasadék miatt a szájüreg az orrüreggel a legtöbb esetben némileg átjárható marad, amitől a páciens még képes lesz teljes értékű életet élni.

Enyhébb és súlyosabb esetek is elkülöníthetők

Mint fentebb már említettük, a farkastorok a kemény vagy a lágyszájpadon – bizonyos esetekben mindkettőn – megfigyelhető rést jelenti, ami bizonyos esetekben az orr- és a szájüreg egybenyílását eredményezi.

A betegségnek enyhébb és súlyosabb változatai is léteznek így beszélhetünk

• egyoldali;
• kétoldali;
• teljes
• és részleges farkastorokról is.

Gyakori, hogy az elváltozás sokáig észrevétlen marad. Ez különösen enyhébb esetekben jellemző, amikor a deformáció csak a lágyszájpadot érinti. Ilyenkor a születés után a gyermek nem produkál nagyobb tüneteket, ránézésre nincs is vele probléma, egy fül-orr-gégészeti vizsgálat során azonban a szakorvos rögtön kiszúrhatja a rendellenességet.

A fel nem fedezett farkastorok noha külsőleg talán észrevétlen, tüneteket azonban így is produkál. Még enyhébb esetekben is jellemző rá

• a folyamatos és kellemetlen orrhang;
• a gyakori nyelési nehézség;
• valamint a folyamatosan visszatérő fülfertőzések.

Egyelőre nem tudni egyértelműen, miért alakul ki farkastorok

Akárcsak a nyúlszájnál, úgy a farkastorok kapcsán sem sikerült még bizonyítania egyértelműen az orvostudománynak a háttérben meghúzódó tényezőket. A két leginkább lehetséges ok azonban a következő:

• A genetika, vagyis a farkastorok gyakran örökletes probléma lehet, ugyanakkor közel sem ritka, hogy egy magzatnál minden kórelőzmény nélkül alakul ki ez a rendellenesség.
• A betegséget előidézhetik külső tényezők is, így például bizonyos gyógyszerek szedése vagy az alkoholfogyasztás és a dohányzás a terhesség ötödik és kilencedik hete között különösen magas kockázati faktort jelentenek.

Milyen problémákat idézhet elő a farkastorok?

A farkastorok már laikus szemmel is rendkívül jelentős elváltozásnak tekinthető. Nem véletlenül, hiszen rengeteg kellemetlen problémával kell szembenéznie ilyenkor mind a szülőnek, mind az elszenvedő félnek – különösen gyerekkorban.

Táplálási nehézségek

A legnagyobb gondot a farkastorok esetében a táplálási nehézségek adják. A szájüregi elváltozások miatt ugyanis a baba szívóreflexei nehezebben alakulnak ki, így nehezen vagy egyáltalán nem tudja kiszívni az anyatejet, esetleg a táplálék visszafolyik az orron keresztül.

A problémát az okozza, hogy a szoptatáshoz erős vákuumra van szükség, csakhogy a baba szájüregében a szájpadot érintő elváltozás miatt ez a funkció nem tud kialakulni. Emiatt a gyermek sokat sír, nyűgös, nem fejlődik megfelelően, gyakran pedig akár alultápláltság is kialakulhat az ilyen gyerekeknél.

Gyakoribb fülgyulladás

Jellegzetes probléma a farkastorokkal született gyermekek esetében a fülgyulladás. Ennek az oka részben a fentiekben említett alultápláltságból, részben a nyitott szájpadlásból ered. Részeként a középfület sokkal gyakrabban támadják meg a fertőzések, mint az egészséges gyermekeknél.

Mindez hosszabb távon jelentős gondot okozhat, hiszen a gyakran visszatérő fülgyulladások akár tartós halláskárosodást is eredményezhetnek. Ezért is nagyon fontos, hogy a farkastorokkal született gyermek rendszeres fül-orr-gégészeti ellenőrzésen vegyen részt.

Hangképzési problémák

A fogakhoz, a nyelvhez és az ajkakhoz hasonlóan a szájpadlásnak is nagyon fontos szerepe van a hangképzésben, a beszédfejlődésben. Mivel farkastorok esetén a zárt szerven szájpadhasadékot találunk, ezért ez súlyos hangképzési nehézségeket idézhet elő a gyermeknél.

Az elváltozás mértékétől függ, hogy a beszédfejlődés milyen mértékben marad el. Sajnálatos módon a probléma sokszor műtét után sem oldódik meg magától, a helyreállító operációt követően mindig logopédus bevonására van szükség a hangképzési elégtelenség teljes orvoslásához.

Pszichés fejlődési zavarok

A szájpadláshasadék általában jellegzetes esztétikai elváltozásokkal jár együtt. Ez – különösen olyan esetekben, amikor ajakhasadék is társul a betegséghez – alaposan megzavarhatja a gyermek pszichés fejlődését.

Nehezebben ismerkedik és barátkozik, a szociális képességei nem tudnak megfelelően kialakulni, dolgát pedig további kellemetlenségek nehezíthetik. Ilyen például a gyakran kisebesedő és felülfertőződő szájzug, amit a szájból folyamatosan kicsorgó nyál idéz elő.

A farkastorok előfordulásának gyakorisága

Általánosságban kijelenthető, hogy a farkastorok egy gyakori elváltozás, azonban a legtöbbször enyhébb esetekkel találkozhatunk.

Érdekesség, hogy egészen más arányban érinti a különféle rasszokat, így a világosbőrű népességnél a leginkább általános. Esetükben 6-700 csecsemőből legalább egynél megjelenik a szájpadlást érintő probléma. Kizárólag szájpadláshasadék, azaz farkastorok jellemzően 1800:1 aránnyal számolható.

A feketebőrű népesség esetében ez a szám meglepő módon sokkal ritkább, míg a mongoloid gyökerekkel rendelkező társadalmakban lényegesen gyakoribb. Ennek az okát egyelőre még az orvostudománynak sem sikerült pontosan felderítenie.

Nagyobb a kialakulás esélye, ha volt már a családban farkastorokkal született

Bár a statisztikák azt mutatják, hogy önmagában a lágyszájpad-hasadék a lányok esetében gyakrabban alakul ki, azért nem szabad elfelejteni a betegség örökletességét sem. Amennyiben a közeli hozzátartozók között volt már farkastorokkal született, az utódnak sokkal nagyobb esélye van rá.

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a szülőknél vagy testvéreknél jellemző elváltozás után akár 6 százalékkal is nagyobb a valószínűsége annak, hogy a gyermek farkastorokkal jön a világra.

Amennyiben valamennyi archasadékot egy kalap alá veszünk, ez az adat még jelentősebb. A tapasztalatok szerint ugyanis a halmozott szájüregi problémával születő csecsemőknek legalább a 15 százaléka érkezik olyan családba, ahol korábban volt példa hasonló elváltozásra.

A farkastorok kialakulásának okai

Bár folyamatosan zajlanak a kapcsolódó kutatások, azonban a szakembereknek még mindig nem sikerült konkrétan rámutatniuk a farkastorok kiváltó tényezőkre. Ennek az oka leginkább talán annak köszönhető, hogy a rendellenesség hátterében nem egyetlen kiváltó elem áll.

Az orvosgenetikusok körében ezért teljesen elfogadott a betegség kapcsán az úgynevezett multifaktoriális modell. Ez azt jelenti, hogy több tényező együttes megjelenésére van szükség ahhoz, hogy az elváltozás már magzati korban kialakuljon.

Lássuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek az eddigi eredmények alapján nagy valószínűséggel elősegítik a farkastorok kialakulását!

• A terhes kismama által elszenvedett vírusos betegség az állapotosság bizonyos szakaszában.
• A kismamát ért olyan külső károsító tényezők, mint a pszichés sokk vagy az erőteljes sugárhatás.
• A terhesség során szedett gyógyszerek és gyógyhatású készítmények. A legtöbb epilepszia elleni szer például bizonyítottan elősegítheti a farkastorok megjelenését.
• Ismeretlen okból bekövetkező – akár örökletes, akár külső hatásra elszenvedett – génkárosodás vagy génmutáció.
• Dohányzás és alkoholfogyasztás a terhesség alatt. Közülük előbbi bizonyítottan másfélszer nagyobb kockázatot jelent a rendellenesség kialakulása kapcsán, méghozzá érszűkítő hatása miatt, amivel a magzat vérellátási zavara, oxigénhiányos állapota alakulhat ki.

A hormonális hatások is súlyos gondot okozhatnak

Az utóbbi néhány évben több olyan kutatási anyag is napvilágot látott, amelyek szerint a farkastorok kialakulásában a hormonális hatások is szerepet játszhatnak.

Az egészséges magzat esetében ugyanis a sejtosztódás során az oldalról növekvő szájpadlásnyúlványok rendeltetésszerűen összenőnek, azaz lezárják felülről a szájüreget. Csakhogy a farkastorok esetében ez a sejtosztódás idő előtt abbamarad.

A kutatóknak az évek során sikerült rájönniük arra, hogy a sejtosztódási zavar hátterében egy olyan fehérje áll, amit a szteroid hormonok szabályoznak. Ez azért probléma, mert a gyakran ideges, feszült, stresszes, dohányzó vagy alkoholt fogyasztó kismamák szervezetében ezek a hormonok túltermelődnek.

Emiatt a magzat szervezetében is el tud szaporodni az a fehérje, amitől a sejtosztódás leáll, és kialakul a farkastorok.

A farkastorok jellemző tünetei

A farkastorok kapcsán tudni kell, hogy megjelenési formái rendkívül változatosak. Olyannyira, hogy nem lehetne két egyforma hasadékot párhuzamba állítani.

Beszélhetünk egészen enyhe megjelenésű, gyakran csak az ajkakat érintő problémáról vagy kettős nyelvcsapról, de akár egészen súlyos elváltozásokról is.

Utóbbiak gyakran már súlyos deformációs hatást gyakorolnak a páciens arcára, és kivétel nélkül műtéti beavatkozást igényelnek ahhoz, hogy a beteg teljes életet élhessen.

A kiterjedés tekintetében megkülönböztethetünk egymástól

• egyoldali;
• kétoldali;
• inkomplett;
• és komplett ajakhasadékot.

Ezen felül beszélhetünk még

• ajak-keményszájpad hasadékról;
• lágyszájpad hasadékról;
• valamint komplett ajak;
• komplett keményszájpad;
• és komplett lágyszájpad hasadékról.

Konkrétan farkastorokról akkor van szó, ha kétoldali ajakhasadék alakul ki a páciensnél, de a gyakorlatban mindenféle egy- és kétoldali átmenetek, illetve az elhangzottak keveredése megfigyelhető a diagnózis során.

A farkastorok nyílt, zárt és kevert típusai

Mint elhangzott, a szájpadláshasadéknak nagyon sokféle típusa ismert, de a nyílt-, a zárt és a kevert változatok a legáltalánosabbak. Lássuk ezeket részletesebben.

A nyílt szájpadhasadék

Amikor a szájpadláshasadék nyitott formájáról beszélünk, akkor veleszületett és szerzett okok is állhatnak a háttérben. Eleve a hasadék keletkezhet születési rendellenesség során, vagy később például egy daganatos elváltozás következményeként.

A nyitott farkastorok egyik leginkább szembetűnő tünete, hogy a páciens beszédérthetősége rendkívül rossz, dünnyögő, artikulálatlan hangszínezettel rendelkezik. Állapotát ráadásul különféle halmozott problémák nehezíthetik.

Ide sorolhatók például a

• halláskárosodás,
• az összerendezetlen beszédmozgás,
• vagy a beszédhez használt levegő nem megfelelő áramlása.

A fentiek hatására a páciensnél drasztikus mértékben lassul a nyelvi fejlődés. Ezen felül megjelenik egy határozott orrhangú beszédstílus, ami még tovább rontja a kommunikáció érthetőségét.

A zárt szájpadláshasadék

Amikor zárt farkastorokról beszélünk, akkor annak a legjellemzőbb tünetei, hogy bizonyos mássalhangzók, különösen az m, n és ny esetében zárhangok jelennek meg, így inkább hangzanak b-nek, d-nek és gy-nek.

Ennek az oka, hogy nincs zárás a szájüreg és az orrüreg között. Ezt ugyanis a lágyszájpad biztosítaná, illetve a garat hátsó és oldalsó fala, de zárt farkastorok esetében ezek eltűnnek vagy deformáltan jelennek meg a szájban.

A kevert szájpadláshasadék

Amennyiben úgynevezett kevert szájpadláshasadékról beszélünk, akkor a két típus jellegzetességei egyszerre jelennek meg. Egyszerűbben tehát a zárt és a nyitott formula jellemző tünetei ugyanúgy felfedezhetők a páciensnél.

A kettő kombinációját jól jelzi, hogy az m, az n és az ny hangok úgynevezett nazális rezonanciája sok esetben teljesen eltűnik. Sőt, az orális hangok is gyakran orrhangra váltanak.

Általános tünetek valamennyi farkastoroktól szenvedő gyermeknél

Tartozzon a farkastorokkal diagnosztizált gyermek a betegség bármelyik csoportjába is, léteznek általános tünetek. Ezek nem specifikusak, mint inkább tipikusak és valamennyi betegnél kimutatható, aki valamilyen szájhasadék-problémától szenved.

Ezek a tünetek a következők:

• Mivel az ajak- és szájpadzárás hiányos, ezért a csecsemők táplálási nehézségektől szenvednek, a kisbaba nem tud vákuumot képezni az anyatej vagy a tápszer kipréseléséhez.
• Gyakori félrenyelés, köhögés a táplálkozás közben. Ennek az oka, hogy az orrüreg nyitott, így a táplálék gyakorlatilag akadálytalanul átkerülhet oda a szájüregből.
• Erőteljes elmaradás a beszédfejlődésben. A nyitott szájpadlás miatt nehézkes, érthetetlen, orrhangú, kiejtéshibás beszéd alakul ki a farkastorok esetén.
• Fülproblémák, amelyek hátterében leginkább a fülkürt erőteljes érintettsége húzódik meg. Mivel a középfül nem szellőzik megfelelően és gondot okoz a nyomásviszonyok kiegyenlítődése, ezért a farkastoroktól szenvedő gyermekek esetében sokkal gyakoribb a középfülgyulladás, az ebből fakadó hallászavar.
• A szájüreg deformációjának köszönhetően gyakoriak a fogazathoz kapcsolódó elváltozások is. Különösen a szemfog érintett a problémában, aminek részeként rágási nehézségek és rendellenességek jelentkezhetnek.

Hogyan diagnosztizálható a farkastorok?

A diagnózis tekintetében a farkastorok rendkívül korán felismerhető. Már a terhesség 12. hetében jól látható az ultrahangos vizsgálatok során, akárcsak az olyan kapcsolódó elváltozások, mint amilyen a nyúlajak.

Noha magzati korban megállapítható már az anyaméhben a rendellenesség, azonban a születést követően újabb vizsgálatokra van szükség. A speciális röntgen-felvételek mellett például csontmodellezésre is szükség lehet bizonyos esetekben.

Mivel rendkívül összetett elváltozásról van szó, a komplett diagnózishoz, illetve kezelési terv kidolgozásához több szakorvos összehangolt munkája szükséges.

Rendszerint a végleges diagnózishoz elengedhetetlen a gyerekorvos mellett egy fül-orr-gégész, egy fogorvos, egy száj- és állcsontsebész, egy plasztikai sebész, később logopédus foniáter, illetve pszichológus vagy pszichiáter bevonása is.

A farkastorok kezelési lehetőségei

A betegség kezelése minden esetben rendkívül összetett és hosszú folyamat. A legalapvetőbb cél az, hogy az alapvető esztétikai elváltozások rendezése mellett helyreálljon a sérült légzés és hallás, a hozzákapcsolódó hangképzési zavarok, valamint a rágásfunkció.

Rendkívül lényeges, hogy mindez lehetőség szerint iskoláskorig megvalósuljon, illetve az iskolába kerülés időpontjára a gyermek már csak enyhén produkálja a tüneteket. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a kezelés sok esetben egészen felnőttkorig elhúzódhat.

Ha ajakhasadék is kíséri a szájpad problémáját

Nagyon gyakori eset, hogy a farkastorkot ajakhasadék kíséri. Ilyen esetekben mindig ezt a problémát kell elsőként operációval korrigálni. A csecsemő táplálása ugyanis ilyenkor annyira súlyos nehézségekbe ütközik, hogy gyakran szondára van szükség hozzá.

Amíg az ajakhasadék nem kerül megszüntetésre, addig erre a megoldásra van szükség. Konkrétan az ajkakat érintő elváltozás nagyon sokféle szintet képviselhet az egészen enyhétől a rendkívül súlyosig bezárólag.

Kifejezetten ritka, hogy csak az ajkakra korlátozódik, a legtöbbször érintett ebben a tekintetben többek között a fogmeder-nyúlvány és a szájpad is.

A műtéti beavatkozás elkerülhetetlen

Azon kevés testi elváltozás közé sorolható a farkastorok, aminek kezeléséhez elengedhetetlen a műtéti beavatkozás. Ennek pedig megvan a maga sorrendisége, illetve folyamata. A legfontosabb minden esetben a nyitott szájpadlás plasztikai műtétekkel történő zárása.

Konkrétan a plasztikai korrekció mindig több lépésben, az elváltozás méretétől és sajátosságaitól függ. Szükség lehet az orrbázis képzése mellett az orrdeformitás korrekciójára, protézis beültetésére, fogszabályozásra, valamint logopédiai kezelésre is.

A farkastorok kezelésének lépései

Amint az imént már kiderült, a farkastorok kezelése rendkívül összetett folyamat, ami betegenként eltérő beavatkozásokat, illetve sorrendiséget kíván. Bár minden esetben személyre szabott és nagyon sok orvos, illetve szakember bevonását igényli, közös pontok mégis akadnak.

Ennek az oka leginkább abban keresendő, hogy egyes beavatkozások csak bizonyos életkorban, bizonyos fejlettségi szinten alkalmazhatók. Lássuk lépésről-lépésre, hogy milyen sorrendiség jellemző a farkastorok kezelésre:

• A kezelés a legtöbb esetben rögtön a születést követően elindul annak érdekében, hogy a táplálkozási nehézségek kiküszöbölhetők legyenek. Addig ideiglenesen szondán keresztül kell táplálni a babát.
• A születést követő első napokban a szakorvosok egy speciális szájpadlemezt alakítanak ki a kisbaba számára. Ezzel a szondás táplálás háttérbe szorítható és a gyermek megtanulhat természetes módon enni.
• Még a születést követő első napokban a farkastorokkal született babák rengeteg vizsgálaton vesznek részt. Erre azért van nagy szükség, hogy kizárhassák a különféle belső fejlődési rendellenességeket, melyek gyakran társulnak az elváltozáshoz.
• Sok esetben elengedhetetlen a túléléshez, hogy a gyermek már csecsemőkorban megtanuljon kanálból enni. Nehéz, de nem lehetetlen feladat ennek az elsajátítása.
• Amennyiben a gyermek ajakhasadással született, általában háromhónapos korban műtéti úton megtörténik ennek a zárása. Legkésőbb féléves korig ennek a folyamatnak be kell fejeződnie.
• Az első jelentősebb plasztikai műtétek 4 és 8 hónapos korban várnak a gyermekre. Az ajakplasztika mellett itt már lehet alakítani az orrbemeneten és részint a szájpadon is.
• Konkrétan az első nagyobb szájpad-plasztikára 10-12 hónapos korban kerülhet sor.
• 12- és legkésőbb 18 hónapos kor között a kisbabának túl kell lennie legalább az első keményszájpad műtétjén.
• Az első műtétek után a gyermek egészséges irányban fejlődik tovább, de a későbbiekben szükség lesz még beavatkozásokra. Általában 4 éves korig azonban nem történik ilyesmi, a logopédiai foglalkozás viszont már elindulhat.
• Utóbbiak és az orvosi vizsgálatok alapján 5 éves korban megkezdődhet a fogszabályozás, illetve szükség esetén beszédjavító korrekciós műtétekre is sor kerülhet.
• 6 éves korban érik meg a szervezet arra, hogy a farkastorok maradvány-hasadékát egy speciális lemezzel elzárják.
• Amennyiben csontbeültetésre van szüksége a kis betegnek, arra legkorábban 8-9 éves korban kerülhet sor.
• Általában 12-14 éves korban érik meg a beteg arra, hogy a maradványhasadékot teljes egészében be lehessen zárni.
• A legtöbb esetben a farkastoroktól szenvedő betegek utolsó műtétjeire 16-18 évesen kerül sor, amikor megtörténik a végső ajak- és orrkorrekció.

Megelőzhető-e a farkastorok?

Mivel a farkastorok már magzati korban, a méhben kialakul, ezért megelőzésére legfeljebb a várandós kismama tehet megfelelő lépéseket. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy mivel még a betegség kialakulásának okai sem ismertek pontosan, ezért a megelőzés kapcsán is pusztán találgatások vannak.

A kismamák azonban így is rengeteget tehetnek azért, hogy a kockázati tényezőket minimálisra redukálják. Lássunk ezzel kapcsolatban néhány ajánlást!

A többletvitamin nagyon fontos

Rendkívül lényeges, hogy a nők már akkor elkezdjenek speciális készítményeket, többletvitaminokat szedni, hogy a terhességet eltervezik. Különösen lényeges a folsavval feldúsított multivitamin alkalmazása.

Ez a feltételezések szerint legalább a felére képes csökkenteni a farkastorok kialakulásának esélyét. A folsavtöbblet pedig ezzel szemben óvja a magzati idegrendszert, és segít megakadályozni az olyan károsodásokat, amelyek az arc fejlődésének rendellenességeit idézhetik elő.

Ha fontos, menjünk el genetikai tanácsadásra

Érdemes megfontolni a genetikai tanácsadást is különösen abban az esetben, ha a közeli hozzátartozók között volt már farkastorok-szindrómás, esetleg éppen az első gyermekünk ezzel a betegséggel született.

A megfelelő tanácsadás rengeteg segítséget adhat ahhoz, hogy némi elővigyázatossággal és pár hasznos teendő betartásával minimálisra lehessen redukálni az elváltozás kockázatát.

Mellőzzük a káros szenvedélyeket

A terhesség alatt kimagaslóan fontos elkerülni a káros szenvedélyeket, mint amilyen a dohányzás és az alkoholos italok fogyasztása. Ezek a szerek ugyanis negatívan befolyásolják valamennyi vitamin és ásványi anyag felszívódását.

Példának okáért minden szál cigaretta képes még a felszívódás előtt elpusztítani 25 mg C-vitamint, ami pótlás nélkül súlyos egészségügyi panaszokat eredményezhet. Ezért fontos, hogy a kismamák ne gyújtsanak rá és ne fogyasszanak alkoholt.

A farkastorokkal született emberek is élhetnek teljes életet

Teljesen elfogadható reakció a szülők részéről az aggodalom, ha gyermekük farkastorokkal születik. Értelemszerűen minden édesapa és édesanya azt szeretné, ha utódjuk a betegség ellenére is megfelelő életminőséget érhetne el a későbbiekben.

Bár a súlyosabb esetek kezdetben egészen ijesztők lehetnek, azonban a szülőknek nincs okuk az aggodalomra.

Noha évekig tartó folyamatos kezelések és műtéti beavatkozások várnak a gyerekekre, azonban a modern megoldásoknak köszönhetően már a farkastorokkal születettek is élhetnek teljes életet.

Tény és való, hogy a rengeteg kezelés minden érintettnek megterhelő lesz, ugyanakkor ez az egyetlen megoldás. Hovatovább ez is marad mindaddig, amíg az orvostudomány nem talál hatékonyabb lehetőségeket a probléma magzati korban történő megelőzésére.

A rendszeres gondozás elengedhetetlen

Hogy gyermekük elérhesse a kiegyensúlyozott és teljes életet, ahhoz elengedhetetlen a rendszeres gondozás.

Gyermekorvosok, fül-orr-gégészek, logopédusok, fogorvosok, szájsebészek, súlyosabb esetekben pedig plasztikai sebészek és pszichológusok összehangolt munkájára van szükség hozzá.

Enyhébb esetekben a farkastorokkal született gyermekeknek már az iskolába kerülés után sincs szükségük műtéti beavatkozásokra, legfeljebb logopédiai foglalkozásokra.

Súlyosabb esetekben azonban még tinédzserként is szükség lehet korrekciós műtétekre, azonban felnőttkorra az elváltozás maradéktalanul orvosolható. Ráadásul nemcsak esztétikailag, hanem az alapvető életfunkciók tekintetében is.

Hosszadalmas a kezelés, de teljes értékű felnőtté válhat a gyermek

A farkastorokkal született gyermekek szülei hajlamosak megijedni, amiért gyermekük előtt egy évekig tartó kezelési procedúra áll. Ez valóban több tekintetben is megterhelő, és kezdetben a hozzátartozók nehezen fogadják el.

Mondhatni jelentős nehézségeket okoz minden tekintetben, azonban érdemes a végső célra koncentrálni ezen a téren. Megfelelő odafigyeléssel és gondozással ugyanis gyermekünkből egy egészséges, teljes életet élő felnőtt lehet majd.

Maga a betegség sem fizikailag, sem szellemileg nem befolyásolja a teljesítőképességet, a legnagyobb problémát sokszor inkább a pszichés megterhelés okozza. A súlyosabb betegeknek ugyanis nehezebb dolguk lesz az iskolai beilleszkedés vagy a társasági élet tekintetében.

Ezért van szükség gyakran arra, hogy a farkastorokkal született gyermekkel hosszabb távon pszichológus, esetenként pszichiáter foglalkozzon.

A legtöbb farkastorok ma már nyom nélkül gyógyítható

Hogy a farkastorok egy veleszületett rendellenesség, az valahol egyszerre áldás és átok az érintett gyermekek számára.

Azon túl ugyanis, hogy a gyerekkort még az enyhébb elváltozások is negatívan befolyásolják, a korai beavatkozások a fejlődéssel nyomtalanul eltűnhetnek.

Itt azonban fontos hangsúlyozni, hogy ezt az elváltozás súlyossága is befolyásolja. Az enyhébb deformációkat jellemzően egyszerűbb nyom nélkül eltüntetni, míg a súlyosabbakhoz több operációra, jelentősebb korrekciókra van szükség.

Az elváltozás mértéke mellett fontos befolyásoló tényezők a kísérő betegségek is. Ilyen például a nyúlszáj megjelenése, ami esztétikailag sokkal komolyabb problémákat idéz elő, mint a farkastorok.

Az esztétika mellett fontosabb a beteg életminőségének normalizálása

Noha minden szülő szeretné, ha gyermeke úgy nézne ki, mint a többiek, azonban az esztétika mellett a farkastorok kezelése kapcsán sokkal fontosabb az életminőség helyreállítása.

A kis betegek ugyanis sok esetben nem tudnak megfelelően táplálkozni, sokat betegeskednek és gondjuk van a hangképzéssel is. Ezeknek a normalizálása legalább olyan fontos, mint a látható elváltozások korrekciója.

Az orvostudomány fejlődésével szerencsére egyre több olyan módszer létezik, ami mindkét tekintetben segítséget nyújt. Ilyenek például a különféle 3D-s műtéti eljárások és a csontpótlások.

A csontpótlás óriási előrelépést jelent farkastorok esetén

Az elhangzottak közül különösen a keményszövetes csontpótlásban látják a szakértők a farkastorok kezelésének jövőjét. Ez egy egészen új terület, amit világszinten még nagyon kevés helyen alkalmaznak, de Magyarország az élmezőnyben helyezkedik el.

Az eljárás lényege, hogy a fogínyban keletkező hasadékot már nem csípőcsonttal pótolják, mint a korábbi években. Rájöttek ugyanis, hogy a szájban található keményszövetek sokkal alkalmasabbak erre a feladatra.

Ez és néhány további iránymutató fejlesztés alapjaiban megváltoztathatja a jövőben a farkastorok kezelését. A cél, hogy a gyerekek mind az esztétika, mind a funkciók terén a lehető legrövidebb időn belül teljes életet élhessenek.