A bélférgességről röviden
Általánosságban elmondható, hogy a férgek kétféle fejlődési stádiumukban lehetnek jelen az emberi szervezetben. Egyrészt kifejlett adult peteürítő formában, másrészt lárva alakjában, amikor az ember köztes gazdája más gazdaszervezet – tipikusan állatok – bélférgének.
Hazánkban egyébként bélférgesség alatt a többsejtű élőlények, lapos vagy hengeres férgek parazita módjára való jelenlétét értjük.
A bélférgesség előfordulása
A bélférgek előfordulása a világ azon részein gyakori, amelyek elmaradottak, a higiéniás körülmények rosszak. Európát és azon belül hazánkat ez kevésbé érinti, de Magyarországon is vannak még mindig olyan területek, ahol nincs a házakban fürdőszoba, megfelelő tisztálkodási lehetőség. Ezeken a helyeken viszonylag magas arányban fordul elő a bélférgesség. A számokat illetően nagy a bizonytalanság, mivel sok esetben a probléma rejtve marad.
A bélférgesség okai
A fertőzés forrásai – a rossz higiéniai környezeten kívül – sokszor a nem megfelelő mértékben átsütött húsok. Azoknál a háztáji tartásban lévő állatoknál áll fenn a probléma gyakrabban, amelyeket nem megfelelő körülmények között tartanak, elmulasztják a féregtelenítést, valamint a vágást követő állatorvosi ellenőrzést. Bizonyos helyeken a bélférgesség okozója a nem megfelelő minőségű ivóvíz fogyasztása.
A bélférgesség tünetei
A tünetek és a panaszok sokszor különböznek attól függően, hogy milyen típusú féreg élősködik az ember szervezetében, illetve azok éppen milyen életciklusban tartanak, milyen életmódot folytatnak. Ebből adódóan általános tünetekről nem lehet beszélni.
A sertésekből vagy marhákból származó különböző szalagférgek megtelepednek a bélben, a annak falához tapadnak, illetve vándorolnak is a bélben. Ugyanez igaz a bányászféregre és az orsógilisztára is. Ezeknek a fajoknak a jelenlétéből többféle probléma is adódhat. A bélben való vándorlásuk különböző kellemetlen érzéssel, allergiás reakcióval járhat. A bél érrendszerébe bekerülve eljuthatnak más szervekbe, például a tüdőbe is, ahonnan a légcsövön keresztül a szájüregbe majd onnan ismét a bélcsatornába juthatnak. . Más fajok a bélrendszerben maradnak és ott akár egy méternél is hosszabbra megnőhetnek, miközben haspuffadást, felszívódási zavarokat, hasmenést vagy lázat is okozhatnak. A parazita életmód miatt hiánybetegségek, fogyás, vitaminhiány, étvágytalanság lép fel.
Ha fennáll a bélférgesség gyanúja, meg kell figyelni a székletet is, hogy jelen vannak-e benne férgek vagy azok maradványai.
A férgek sok esetben komoly tünetek és betegség okozása nélkül élősködnek az emberi szervezetben. Ritka esetekben azonban egyébként ártalmatlannak vagy enyhe fertőzést okozó parazitának tartott férgek is okozhatnak súlyos szövődményeket, ezért bélférgesség gyanúja esetén érdemes infektológus és gasztroenterológus szakorvosainkat felkeresni és megfelelő mikrobiológiai vizsgálatot végezni.
A bélférgesség kezelése
A kezelés jellemzően gyógyszeres készítményekkel zajlik, (olykor hashajtásra is szükség lehet).
Az egyes férgek nagyobb csoportokba sorolhatók. A konkrét kezelési típust az dönti el, hogy a szóban forgó féreg melyik fajhoz tartozik Általában elég 1-3 adagnyi gyógyszer. A probléma felismerése, az orvoshoz fordulás és a megfelelő kezelés végrehajtása biztos gyógyulást eredményez.
Lehetséges szövődmények
Szövődményekhez a férgek életmódjából adódó allergiás reakciók, felszívódási zavarok vezetnek. A férgek összeragadása és feltorlódása a belekben bélelzáródással járhat. Ha a keringési rendszerbe kerülnek be a paraziták, akkor ott okozhatnak érelzáródást, a tüdőbe jutva pedig hörghurutot, köhögést, asztmás rohamot idézhetnek elő.
A bélférgesség megelőzése
A megelőzésnél az elsődleges szempont a megfelelő higiénés viszonyok kialakítása és fenntartása. Itt egyebek mellett az étkezés előtti alapos kézmosásra, zöldségek és gyümölcsök megmosására-meghámozására és a húsételek alapos hőkezelésére kell külön felhívni a figyelmet.
Amennyiben háziállatokat tartunk, környezetüket tartsuk tisztán, lássa őket rendszeresen állatorvos, a féregtelenítést pedig végeztessük el lehetőleg 3 havonta. A haszonállatoknál a vágás utáni állatorvosi ellenőrzés is legalább ilyen fontos. A húsokat mindig megfelelően süssük, illetve főzzük át. Ne fogadjunk el bizonytalan eredetű, rossz körülmények között tartott állatokból származó húsokat, belsőségeket. Fokozottan igaz ez a vadon élő állatok húsára, belső szerveire.
Ne fürdessük a háziállatainkat abban a zuhanyzóban vagy kádban, amit mi is használunk, de kerüljük az egy ágyban fekvést is.
Külföldre utazáskor mindig tájékozódjunk az ivóvíz minőségéről, a problémás országokan csak palackozott vizeket fogyasszunk.