Tudástár
  1. Tudástár
  2. Alacsony vérnyomás (hipotónia)
Menü
Tudástár
  1. Tudástár
  2. Alacsony vérnyomás (hipotónia)

Alacsony vérnyomás (hipotónia)

alacsonyvernyomas

Az alacsony vérnyomásról röviden

Krónikusan alacsony vérnyomás esete akkor áll fenn, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Ezt mindenképp meg kell különböztetni a helyzetváltoztatásból eredő vérnyomáseséstől (orthostaticus hypotonia). Erről akkor van szó, amikor például a nyugalmi, fekvő helyzetből történő felállást követően a szisztolés vérnyomás legalább 20, míg a második, diasztolés érték legalább 10 Hgmm-rel lesz alacsonyabb a nyugalmi értékhez képest.

Időpontfoglalás

Az alacsony vérnyomás előfordulása

Ez a betegség elsősorban a fiataloknál jelentkezik. Ezzel szemben az orthostaticus hypotonia az idősebb korosztály betegsége, ugyanis a 65 év felettiek 25%-ánál fordul elő. Ez utóbbi csoportnál különösen azok érintettek, akik valamilyen betegség miatt tartósan ágyban fekvésre vannak ítélve.

Alacsony vérnyomás

Leggyakoribb típusa a primer vagy más néven esszenciális forma, amikor a betegség kiváltó okát nem lehet pontosan megállapítani, illetve a betegség önmagában lép fel. A genetikai tényező megfigyelhető a háttérben. Legtöbbször a magas, vékony alkatú nőket érinti, de az előfordulás gyakoriságát növeli a stressz és a mozgásszegény életmód is.

Az alacsony vérnyomás másik típusa az úgynevezett szekunder forma. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az esetek, amikor az alacsony vérnyomás egy tünet, valamilyen egyéb ok (pl. valamilyen betegség, gyógyszerszedés) váltja ki.

A betegségekre visszavezethetők között említhetők például a szíveredetű hipotónia, amikor szívelégtelenség, aortaszűkület szívizomgyulladás vagy ritmuszavarok váltják ki a betegséget. A hormonális jellegű hipotóniákat is meg kell említeni, amikor a kiváltó ok a pajzsmirigy, a mellékvese vagy az agyalapi mirigy nem megfelelő működése. Mindezeken túl fertőzések, mérgezések is állhatnak a betegség hátterében.

Külön említést kell tenni a gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező alacsony vérnyomásról. Legtöbbször a vízhajtók, vérnyomáscsökkentők túladagolása idézi elő a problémát, de pszichiátriai szerek, szívgyógyszerek mellékhatásként is jelentkezhet a betegség.

Az alacsony vérnyomás tünetei

A tünetek között általában az agyi keringési zavarokhoz kötődő panaszok figyelhetők meg. Jellemző a kábultság, sápadtság, szédülés, fejfájás, látászavar, ájulás. A rosszullétet követően – a szimpatikus idegrendszer válaszaként – szapora szívverés, émelygés, hideg, verejtékező bőrfelület észlelhető. A betegség tartóssága esetén a teljesítőképesség csökken, koncentrációhiány, fáradékonyság, alvászavar, fejfájás, fülzúgás, depresszió léphet fel.

Az orthostaticus hypotoniánál felkelés után sokszor szédülés, homályos látás, szemkáprázás jelentkezik.

Időpontfoglalás

Az alacsony vérnyomás diagnózisa

A diagnózishoz mindenképp szükséges a beteg kikérdezése, külön kitérve a panaszok jellegére, a már meglévő betegségekre, gyógyszerszedési szokásokra. Fizikális vizsgálat is részét képezi a diagnosztizálásnak, majd ezt követik a műszeres vizsgálatok. Mindenképp le kell folytatni egy 24 órán át tartó vérnyomás-monitorozást, melynek során a napi tevékenységeiről a beteg naplót kell hogy vezessen.

A helyzetváltoztatáshoz kapcsolódó alacsony vérnyomás diagnosztizálása ennél jóval egyszerűbb folyamat. A szakorvos ehhez a Schellong-tesztet szokta alkalmazni, melynek lényege, hogy a páciens tíz perces fekvést követően tíz percig áll, miközben a vérnyomását és pulzusát percenként mérik. A betegség jelenléte igazolható, ha a vérnyomás értéke eléri a bevezetőben említett értékeket.

Mivel az alacsony vérnyomás tünetei sokszor meglehetősen általánosak, ezért azok tartósabb észlelésekor mindenképp javasoljuk kardiológiai magánrendelésünk felkeresését, ahol komoly szakmai múlttal rendelkező szakorvosaink fogják a kellően alapos vizsgálatok elvégzését követően felállítani a pontos diagnózist.

Az alacsony vérnyomás kezelése

Ha a vérnyomás alacsony értéke nem jár tünetekkel, akkor önmagában ez nevezhető betegségnek és kezelést sem igényel.

Alacsony vérnyomás

Ha a betegség szekunder formájával állunk szemben, akkor a kiváltó ok megszüntetésével az alacsony vérnyomás is megszűnik. Ha viszont a primer formája jelentkezik a betegségnek, akkor a tünetek kezelése jöhet csak szóba. A panaszok enyhítésére a legtöbb esetben alkalmas a fokozott só- és folyadékfogyasztás. Az étrendet illetően fontos kritérium még, hogy kerülni kell a bőséges étkezéseket, különös tekintettel a reggelire. Ha nem áll fenn szívelégtelenség, akkor a napi nátriumbevitelt a szokásos adag fölé kell emelni akár 5-10 milligrammal is, amihez elegendő a kelleténél kicsit jobban megsózni az ételeinket. A rendszeres testmozgás jótékonyan hat a keringésre, mérsékelve ezzel az alacsony vérnyomásból eredő panaszokat. Az alkoholfogyasztás viszont mérsékelni kell vagy megszüntetni. Ha állás során lép fel a probléma, a leguggolás vagy a lábak keresztbe tevése a leggyorsabb megoldás. Ha az eszméletvesztés már bekövetkezett, akkor a beteget azonnal hanyatt kell fektetni és mindkét lábát fel kell emelni.

Különböző hatásmechanizmusú gyógyszercsoportok is vannak a betegség kezelésére, azonban ezek alkalmazása viszonylag ritka a gyakori mellékhatások miatt. Ezek közül az ergotamin-származékok a vénás tónust fokozzák, segítve ezzel a vér visszaáramlását. A másik csoport emeli a keringő vér mennyiségét azáltal, hogy visszatartja a vesékben a nátriumionokat. Végül a harmadik csoportnál, az adrenalin- , és noradrenalin-származékoknál a hatásmechanizmus lényege, hogy a vegetatív idegrendszer szimpatikus tónusát fokozzák.

A helyzetváltoztatásból adódó alacsony vérnyomásnál érdemes a felsőtestet kissé megemelő pozícióban aludni, felkelésnél pedig lassan, fokozatosan kell kijönni az ágyból. Az ágyban ápolt betegnél az időnkénti felültetés segíthet.

Érdemes még külön említést tenni a magasvérnyomás-betegség gyógyszeres kezelésekor fellépő tünetekről is, amelyek hasonlíthatnak az alacsony vérnyomásos panaszokhoz. Ez a kezdeti szakaszban természetes, mivel a beteg egy magasabb értékről áll át a normál szintre, ami eleinte ilyen tüneteket produkálhat. Ha viszont több hét múlva is fennállnak, esetleg rosszabbodnak a panaszok, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni, mivel ebben az esetben vélhetően rosszul lettek beállítva a gyógyszeradagok.

Időpontfoglalás

Időpontfoglalás