A betegségről röviden
Gyomor- vagy nyombélfekélyről akkor beszélünk, amikor a tápcsatorna ezen szakaszainak nyálkahártyájában legalább 5 mm kiterjedésű területen megszakad a folytonosság. A sérülés eltérő mélységekben érintheti a nyálkahártya rétegeit. A folyamat gyakran válik krónikussá. Legtipikusabb tünete az égő gyomortáji fájdalom, amely éhgyomor esetén a legintenzívebb, amely étkezés hatására átmenetileg enyhülhet. Súlyos szövődményként kialakulhat vérzés, valamint a gyomor vagy a bél falának kilyukadása is.
Meglehetősen elterjedt betegségről van szó, az iparosodott társadalmakban a felnőtt lakosság kb. 10%-át érinti. A megbetegedések száma az utóbbi néhány évtizedben nem változott érdemben, azonban a súlyos esetek és a komplikációk terén csökkenés figyelhető meg. A tüneteket is mutató gyomorfekély inkább az 50. életév betöltését követően jelentkezik.
Időpontfoglalás A gyomorfekély és nyombélfekély okai
A gyomor által termelt emésztőenzimek miatt a gyomor és a nyombél kezdeti szakaszának nyálkahártyáját erősen savas kémhatás éri. A nyálkahártyát kívülről bejuttatott vagy a bélrendszerben jelen lévő anyagok is károsíthatják. Az említett külső és belső károsító hatások ellen a gyomor megfelelő védekező rendszerrel rendelkezik. Ennek a védekező rendszernek a megsérülését számos tényező válthatja ki, melyek közül a legjellemzőbbek a következők.
1. Dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
A dohányosok, gyakori, nagyobb mennyiségben alkoholt fogyasztók körében sűrűbben fordul elő fekélybetegség, és a gyógyulás még szakszerű kezelés mellett is lassabb, nehezebb. Mindezeken túl magasabb számú szövődménnyel is számolni kell, melynek oka nem nevezhető meg egyértelműen.
2. Stressz
A szervezet számára stresszként megélt szituációk során az általában hosszabb idő alatt kialakuló fekélyek meglehetősen rövid idő, akár néhány nap alatt is megjelenhetnek. Ilyen helyzetek jellemzően a súlyos balesetek, fertőzések, komolyabb égések, sokkos állapotok. A gyors fekélyesedés oka ezekben a helyzetekben a gyomor védekező rendszerének fokozott károsodása és a savtermelés megnövekedett szintje.
3. Helicobacter pylori
A fekélyek közel kétharmadának kialakulásában egy Helicobacter pylori nevű baktériumnak is van szerepe. A fejlődő országokban a népesség kb. 80%-ában, míg a fejlett országokban kb. 40%-ában mutatható ki a gyomor nyálkahártyáján élő baktérium. A kórokozóval érintett személyek 10-15%-ában jelenik meg a fekélybetegség. A kialakulásban több tényező is közrejátszik. Ezek egyike a baktériumok egy része által termelt fehérjék, amelyek degeneratív elváltozásokat idéznek elő a gyomor nyálkahártyájában. A fertőzött személy reakciója is előidézheti a fekélyesedés folyamatát. Előfordulhat, hogy egyes személyeknél a baktérium fokozott savtermelést idéz elő, és az így megnövekedett savkoncentráció vezet végül a fekély létrejöttéhez a gyomorban vagy a nyombélben.
4. Gyógyszerek
Számos olyan gyógyszer van forgalomban, amelynek szedése során a gyomor nyálkahártyáját védő fehérjék termelése csökkenést mutat. Ezek közül ilyenek például az allergiában, asztmás vagy autoimmun betegségekben szenvedőknél alkalmazott mellékvesekéreg-szteroidok. Ezek a gyógyszerek – sokféle lehetséges mellékhatásuk miatt – kiemelt orvosi kontroll és óvintézkedések mellett, gyomorvédő szerekkel kiegészítve használhatók.
A nem szteroid gyulladáscsökkentőnek nevezett szerek is sok problémát idézhetnek elő, ami a betegség kialakulásához vezethet. Ide jellemzően olyan gyógyszerek tartoznak (pl. aszpirin), amelyek vény nélkül kaphatók, így szedésük is általában orvosi kontroll nélkül történik. Az ellenőrzés hiánya, a túlzott gyógyszerbevitel és a mellékhatások együttesen elég gyakran vezetnek fekélyesedéshez.
5. Zollinger – Ellison-szindróma
Rendkívül ritka kórképről van szó ebben az esetben, ami a megbetegedések kevesebb, mint 1%-áért felelős. Ilyenkor általában a hasnyálmirigyben, máskor a hasüreg más területein egy apró daganat jelenik meg, amely kontroll nélkül termeli a gyomorsav termelését serkentő hormont, a gasztrint. Ebben az esetben gyakori a többszörös fekélyek megjelenése olyan helyeken is, ahol máskor nem jellemző azok előfordulása.
Tünetek
A betegség legtipikusabb tünete a gyomortájon jelentkező, égő fájdalom, ami éhgyomor esetén a legintenzívebb. Étkezést során a fájdalom enyhül, de 1-3 óra elteltével ismét jelentkezik. A fájdalom kiváltó oka lehet a gyomor nyálkahártyáját irritáló fűszeres ételek vagy az alkohol is. Sokszor megfigyelhető a hajnali órákban ébredést kiváltó, égő fájdalom megjelenése is.
A tüneteket az váltja ki, hogy a már károsodott gyomornyálkahártyára irritálóan hatnak a gyomor által termelt emésztőenzimek. Égő fájdalmat egyébként a gyomorgyulladás és a reflux is okozhat.
Fontos figyelni a fekély okozta fájdalom jellegében fellépő változásokat, mert ezek szövődmények megjelenésére utalhatnak.
A fekély hasnyálmirigyre történő átterjedésére például a fájdalom állandóvá válásakor, savlekötők szedésének hatástalansága esetén következtethetünk.
A fájdalom hirtelen is jelentkezhet, néha olyankor is, amikor előzetesen nem észlelünk fekélyes tüneteket. Ebben az esetben a gyomorfal kilyukadása valószínűsíthető. Az átfúródást jellemezhetik még a verejtékező, sápadt bőr, illetve a leesett vérnyomás is.
A gyomorszáj szűkületét okozó fekély jelenléte gyanítható, ha a panaszok étkezés hatására romlanak, hányinger, hányás következik be, a fekete széklet vagy a hányásban megfigyelhető, kávézaccra hasonlító elemek pedig vérzést jelezhetnek.
Diagnózis
Mint minden betegségnél, itt is elsődleges a tünetek feltérképezése, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy más betegségek is produkálhatnak hasonló panaszokat. Ezek között említhető a gyomor, valamint az epeutak és a hasnyálmirigy gyulladása, de az alsó fali szívinfarktusi fájdalom is.
A jellemző tünetek megjelenésekor 45 éves kor alatt megkezdhető a kezelés képalkotó diagnosztikai eljárások nélkül is. Természetesen a gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén indokolttá válnak a képalkotó eljárások. A Helicobacter pylori baktérium jelenlétének vizsgálata ilyenkor sem mellőzhető.
A fekély kimutatásához endoszkópiás eljárás (gyomortükrözés) vagy kontrasztanyagos röntgenvizsgálat is alkalmazható. Érdemes és hatékonyabb a gyomortükrözést előtérbe helyezni amiatt is, mert ez lehetőséget biztosít szövettanhoz szükséges mintavételre is. A gyomorfekélyek bizonyos százalékában ugyanis rosszindulatú daganat is előfordul, de a Helicobacter pylori is diagnosztizálható a mintából.
A baktérium jelenléte igazolható azonnali eredményt produkáló eljárásokkal is, például H2 kilégzési teszttel vagy a beteg véréből is. Az eljárás segítségével a baktérium egyik anyagcsereterméke mutatható ki kilélegzett levegőben. A teszt hátránya, hogy előzetesen alkalmazott gyógyszeres kezelés esetén álnegatív is lehet. A másik lehetőség a vérből történő kimutatás a baktérium ellen termelődött antitestek révén. Ez a módszer olyan hátránnyal jár, hogy sikeres kezelést követően is egy ideig pozitív eredményt produkál, ami a kezelés eredményességének monitorozását akadályozza.
Az ilyenkor szokásos protokoll alkalmazása ellenére sem gyógyuló többszörös fekélyek esetén Zollinger – Ellison-szindrómára is gondolni lehet, ami szükségessé teszi a vér gasztrinszintjének elemzését. Ha megemelkedett gasztrinszint állapítható meg, akkor hasi CT alkalmazásával lehet megtalálni a daganat helyét.
A gyomorfal kilyukadása hasi röntgennel diagnosztizálható, ami ilyenkor a hasüregbe került levegőt mutatja meg.
Gyomorszájat szűkítő fekélynél a gyomor lassú ürülését kell felfedni, erre alkalmas kontrasztanyagos gyomorröntgen. Endoszkópos vizsgálat esetén ilyenkor azzal is számolni kell, hogy 12 órás koplalás után is maradhat ételmaradék a gyomorban.
Mivel több betegség esetén is előfordulhatnak hasonló tünetek, ezért a pontos diagnózis felállításához szakszerűen, gyakorlott szakorvos által elvégzett vizsgálatok szükségesek. Klinikánk kapcsolódó szakrendelésén ennek feltételei teljes mértékben adottak, ezért bármilyen hasi panasz esetén munkatársaink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Kezelés
A tüneti kezelés mellett a betegséget kiváltó ok megszüntetése jár a legjobb eredménnyel. Ha Helicobacter piloryt diagnosztizáltak, akkor a baktériumot ki kell irtani, ha problémát gyulladáscsökkentők szedése okozza, akkor azok szedését abba kell hagyni.
A tüneti kezelés a gyomorsav hatásait kompenzáló szerek alkalmazását jelenti.
Ilyen szerek a következők:
- savelválasztást gátló szerek,
- elválasztott savat közömbösítő szerek,
- nyálkahártyát védő szerek.
A savelválasztást lehetővé tevő készítmények megjelenését megelőzően a savközömbösítő szereket használták legtöbbször. Ma már ritkán ajánlják fekélybetegség kezelésére, de gyomorégés ellen sokan alkalmazzák. Tipikusan ilyen közömbösítők az alumínium-hidroxid, illetve a magnézium-hidroxid, azonban ezek szedése bizonyos gyógyszerek hatását mérsékelhetik.
A savelválasztás gátlására szolgáló szereket két csoportra oszthatjuk. Heveny tünetek esetén érdemesebb az úgynevezett protonpumpa-gátlók (pantoprazol, esomeprazol, omeprazol, lansoprazol), használata, amelyek erőteljesebben hatással bírnak. Fenntartó kezelésre elegendőek a H2-receptor-antagonistáknak nevezett szerek (ranitidin, cimetidin, famotidin), amelyek kevésbé intenzív gátló hatást fejtenek ki.
Az elválasztást gátló szerek kiegészítéseként alkalmazzák a nyálkahártyáját bevonó készítményeket, hazánkban a sucralphate van forgalomban. A fekélygyógyulást úgy segíti elő, hogy a gyomor nyálkahártyáját bevonva védi azt a további sérülésektől.
A Helicobacter pilory baktérium felfedezését követően annak kiirtására nem kerülhető meg, ilyenkor hármas, rezisztens kórokozó esetén négyes gyógyszer-kombinációt ír elő a szakorvos.
Műtéti beavatkozás szövődmények, valamint a gyógyszerek hatástalansága okán válhat indokolttá. A gyógyszeres kezelések ma már meglehetősen korszerűek, így inkább szövődmények kialakulásakor gyakoribbak a sebészeti eljárások.
A gyógyszerek hatástalansága esetén a műtétekkel a savelválasztásba vagy a savtermelésbe avatkoznak be. Előbbi esetén a gyomorsav elválasztását serkentő idegeket vágják át, utóbbikor pedig a gyomor savtermelő nyálkahártyájának egy részét távolítják el.
A betegek közel negyedében előforduló vérzési szövődmény az esetek döntő többségében koplalást és gyógyszeres kezelést követően magától elmúlik. Ha a vérzés továbbra is fennáll, endoszkópos beavatkozással keresik meg a vérzés pontos helyét, ezután pedig elállítják azt. Ha mindezek együttesen sem vezetnek eredményre, műtétet kell végrehajtani.
A gyomorfal kilyukadásánál értelemszerűen haladéktalanul műtéti ellátás válik szükségessé.
A gyomorszáj szűkülését okozó fekélynél amennyiben a koplalással és gyomorszondával kiegészített gyógyszeres kezelés egy héten belül nem eredményez javulást, szintén sebészeti beavatkozást kell alkalmazni.
Gyógyulási esélyek
A mai korszerű gyógyszereknek köszönhetően a gyógyulási esélyek meglehetősen magasak, a fekélyek közel 90%-ban megszűnnek. Tovább javítja az esélyeket mind a gyógyulás, mind a későbbi kiújulást illetően a már többször említett Helicobacter pilory kiirtása. Amennyiben ez elmarad, a kiújulás nagyságrendileg 60%-os bizonyossággal bekövetkezik. A kórokozó kiirtása az esetek megközelítőleg 90%-ában megtörténik megfelelő, 1-2 hétig alkalmazott gyógyszeres beavatkozással.
Megelőzés
A betegség kialakulásának esélyét nagyban csökkenthetjük a dohányzásról való elszokással, a túlzott alkoholfogyasztás mérséklésével, a rendszertelen étkezésről a rendszeres, változatos étrendre való áttéréssel, valamint a stressz lehetőség szerinti elkerülésével. Mellőzni szükséges továbbá a tartósan, nagy mennyiségben orvosi kontroll nélkül szedett fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők alkalmazását is.
Időpontfoglalás