A proktológus feladata a testrészhez kapcsolódó problémák diagnosztizálása és gyógyítása, különös tekintettel olyan elváltozásokra, mint a végbél gyulladásos folyamatai, az ide kapcsolódó jó- és rosszindulatú daganatos megbetegedések, a végbélrepedés vagy az aranyér.
Manapság már egyfajta népbetegségnek számítanak a különféle proktológiai panaszok, különös tekintettel az aranyérre, aminek az oka leginkább oda vezethető vissza, hogy az ember két lábon kezdett el járni, mely óriási extra terhet és nyomást helyezett a végbél környékére.
Miért forduljunk proktológushoz?
A modern ember életmódja nagy általánosságban elősegíti a proktológiai betegségek kialakulását. A sok ülőmunka, a mozgásszegény életmód vagy az egészségtelen táplálkozás együttesen rendkívüli mértékben megnövelik a kapcsolódó betegségek megjelenésének esélyét.
Ezért van, hogy a 30-40 év közötti férfiak és nők körében egyre gyakoribbak az olyan aranyeres esetek, amelyek szakorvosi kezelést igényelnek, azaz otthoni módszerekkel, gyógytornával és vény nélkül kapható gyógyszerekkel nem kezelhetők.
Konkrétan az aranyérpárnák minden embernél megtalálhatók, hiszen a széklettartás fontos szereplői, jelentős problémát leginkább akkor okoznak, ha megnyúlnak vagy kitágulnak, ami valamennyi esetben valamilyen kezelést igényel.
Manapság az 50-60 év körüli magyar lakosságnak csaknem a 40 százaléka rendszeres proktológiai panaszoktól szenved, amelyek folyamatos szakorvosi ellenőrzést és kezelést igényelnek.
Sajnálatos tény, hogy a részben ide kapcsolódó rosszindulatú vastagbél- és végbél daganatok mértéke egyaránt évről-évre folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, ezáltal csak az elmúlt három évtizedben ötszörösére növekedett a betegek száma.
Csak Magyarországon évente mintegy 5000 ember hal meg végbéldaganatban, holott az időben felállított diagnózissal és a megfelelő kezelésekkel ma már nagyon jó esélyekkel gyógyítható ez a betegség is.
Ezért bármilyen végbéltájéki fájdalmat és egyéb panaszt, netán állandó vérzést vagy a székletürítési szokások megváltozását tapasztalunk, haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Előfordulhat, hogy csak egy makacs aranyér áll a háttérben, de az sem kizárt, hogy valami nagyobb problémáról van szó.
Hogyan zajlik egy proktológiai vizsgálat?
Egy proktológiai vizsgálat a panaszoktól függetlenül mindig a beteg kortörténetének megismerésével kezdődik. Ennek függvényében zajlik a célzott feltárás, mely rendszerint a legnagyobb diszkréció mellett történik.
A végbél vizsgálatához gyakran elegendő csak oldalra feküdnie a páciensnek ahhoz, hogy a proktológus fel tudja tárni a végbél környékét, máskor azonban négykézláb vagy olyan pozícióban, ahogyan a nőgyógyászati ellenőrzések is zajlanak.
Azon túl, hogy előfordulhatnak speciális – akár ettől eltérő – helyzetek is, a proktológiai vizsgálat az esetek többségében oldalt fekvő helyzetben kezdődik, ami azon túl, hogy az idősebb betegeknek is könnyedén elérhető, jellemzően nem kell teljesen levetkőzni hozzá, így a szemérmesebb pácienseknek sem okoz majd kellemetlenségeket.
Gyakran elég a szemrevételezés
Miután a páciens részéről feltárásra került a kórelőzmény, illetve minden kapcsolódó panasz, a proktológiai vizsgálat első lépése a kérdéses terület szemrevételezése lesz.
Gyakori eset, hogy az anális és perinális tájék esetében már ilyen formában feltárhatók a nagyobb aranyeres elváltozások, a végbélrepedések, a különféle tályogok, trombózisok, hegek, egyéb deformációk vagy különféle bőrgyógyászati megbetegedések.
A proktológus a feltárás során a végbélnyílás izomzatának megfeszítésére vagy préselésére kérheti a beteget, mely segíthet abban, hogy előbukkanjon az esetleges külső aranyerek hálózata, de az aranyér vagy a nyálkahártya előre esése is egyszerűbben feltárható így.
Rektális digitális vizsgálat (RDV, ujjal történő végbélvizsgálat)
Amennyiben a szemrevételezés nem hoz eredményt, a következő vizsgálati forma a tapintáson alapuló módszer. Ilyenkor a proktológus gumikesztyűt húzva, a megfelelő síkosító anyag alkalmazásával megvizsgálja a végbél környékét kívülről és belülről egyaránt.
Az RDV során rengeteg különféle probléma feltárható a végbél kapcsán. Megállapítható például a végbél izomzatának állapota, mélyebb rétegekben férfiaknál a prosztata állapota, nőknél pedig a méhnyak, illetve a végbél felé domborodó méhtest is könnyedén kitapintható.
A szakorvos egyszerű és fájdalommentes mozdulattal meg tud állapítani olyan elváltozásokat, mint a belső aranyér, a daganat, a polip, a trombózis vagy az egyéb kinövések (például condyloma).
Fontos kiemelni, hogy ez a vizsgálati forma bár fájdalommentes, azonban némi kellemetlenséggel járhat a páciensek részéről. Ezen felül lényeges tudnivaló, hogy bár az aranyér ténye már ilyenkor felmerülhet, a pontos diagnózishoz lényeges az endoszkópos vizsgálat is.
Lényeges még kiemelni, hogy az RDV vizsgálatot minden panaszos betegnél el kell végezni. Fájdalmas fissura vagy más egyéb probléma esetén természetesen halasztható, de fennálló problémánál kötelező elvégezni, mert a háttérben akár daganatos elváltozás is meghúzódhat, ami egyszerű szemrevételezéssel nem állapítható meg.
Eszközzel végzett proktológiai vizsgálatok
Mivel a végbélnek csak az utolsó szakasza ellenőrizhető rektális digitális vizsgálattal, ezért gyakran van szükség különféle eszközök alkalmazására a betegség feltárásához, ezáltal a pontos diagnózishoz.
Különösen hatásos olyan esetekben, ha a páciens olyan tünetekre panaszkodik, mint a véres széklet, a fájdalmas és viszkető végbél, a váladékozás, a diszkomfort érzés, a hasmenés vagy a székrekedés, illetve az inkontinencia.
Az egyik legáltalánosabb módszer az endoszkóp alkalmazása, mely képes a végbél legbelsőbb szakaszain elhelyezkedő betegségek feltárására is, legyen szó aranyérről, repedésről, polipról vagy más egyéb anomáliáról. Az endoszkóp lényeges eszköz mind a diagnóziskor, mind a beavatkozások elvégzésekor.
A végbélnyílás vizsgálatának egyik legáltalánosabb módszere az anoszkópia. Fájdalommentes – inkább csak kellemetlen – alternatíva, mely az érintett szerv utolsó 6-8 centiméterét tárja fel, így éppen ideális ahhoz, hogy az aranyerek állapota vizuálisan ellenőrizhető legyen, de bizonyos kezelési formáknál is ez a legjobb módszer a feltáráshoz.
Az elhangzottak mellett – de gyakran inkább azokat kiegészítendő – szükség van rektoszkópiára is. Általában ez a vizsgálat akkor kell, ha a végbél elváltozásait az endoszkópia és az anoszkópia nem igazolja. Segítségével akár 15-20 centiméteres mélységig is lehetőség van ellenőrizni a bél állapotát, amivel könnyedén feltárhatók a tumoros állapotok vagy az ott megbújó polipok.
A rektoszkópia körültekintő alkalmazás esetén nem jár fájdalommal, egy gyakorlott proktológus kellő biztonsággal képes elvégezni, azonban rendkívül fontos hozzá a páciens megfelelő együttműködése, hogy fájdalom esetén ne reagáljon hirtelen mozdulattal és így tovább.
A módszer előnye, hogy normál esetben inkább kellemetlen, mint fájdalmas, azonnali diagnózis állítható fel az eredmények láttán, probléma esetén pedig biopsziás kanállal rögtön minta vehető az esetleges szövettani vizsgálat érdekében.
Maga a vizsgálat a beteg együttműködése esetén ritkán tart tovább néhány percnél, de minden esetben előkészületeket igényel, azonban konkrétan a vizsgálathoz nagy gyakorlatra van szükség.