Az emberi szervezetet rendkívül bonyolult folyamatok halmazaiként lehetne leírni, egy olyan rendszerként, amelyben minden összefügg mindennel, így sok esetben a legkisebb elváltozásokat, a legkisebb eltéréseket is kezelni, szabályozni kell.
Tökéletesen igaz mindez például a vérnyomásra. Az emberi vérnyomás értékét ugyanis rengeteg különféle tényező szabályozza, így a pillanatnyi érték alakulása vagy módosulása rengeteg információt adhat az orvosoknak a beteg aktuális állapotáról.
A vérnyomás, illetve a hozzá kapcsolódó problémák minden esetben a kardiológia szakterületéhez tartoznak, így elváltozások esetén rendkívül fontos, hogy részt vegyünk egy kardiológiai szakrendelésen.
A normális értékektől eltérő, gyakran ingadozó, tartósan alacsony vagy tartósan magas vérnyomás ugyanis súlyos betegségeket jelezhet előre, komoly következményeket idézhet elő, ezért a szakszerű kezelés, a megfelelő kivizsgálás soha nem tűrhet halasztást.
A vérnyomás alapja a vérkeringés
Bár nagyon sok tényező befolyásolja a szervezeten belül, a vérnyomás alapjának azonban minden esetben a vérkeringést tekinthetjük.
Az érrendszerben keringő vér biztosítja ugyanis azt, hogy a test működéséhez szükséges tápanyag és oxigén minden egyes szervhez, szövethez és sejthez eljuthasson, onnan pedig a felesleges salakanyagok távozni tudjanak.
A vérkeringést az emberi szív szabályozza, ami normál esetben percenként hetvenszer dobban, vagyis összehúzódik és elernyed. Ezáltal egy bizonyos nyomást gyakorol az érfalakra annak érdekében, hogy a vér cirkulálni tudjon a szervezetben.
Tulajdonképpen ez a folyamat határozza meg a vérnyomást, melynek változása csökkenő és emelkedő tendencia esetében is kellemetlen közérzettel, illetve megannyi egyéb tünettel jár együtt.
A vérnyomás értékéről
A vérnyomás alapvetően két értékből tevődik össze, amennyiben tehát minden rendben van a szervezeten belül, akkor láthatunk egy magasabb és egy alacsonyabb számot, méghozzá a Hgmm (higanymilliméter) mértékegység társaságában.
Egy egészséges felnőtt ember esetén például a 130/80 Hgmm-es vérnyomás a megfelelő az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint, de a felső érték esetében a 100-140, az alsó érték kapcsán pedig a 60-90 tartomány is elfogadott még bizonyos helyzetekben.
A két szám közül az első mindig a szisztolés értéket mutatja, amit a szív összehúzódása ad, míg a másodikat, avagy a diasztolés értéket a szív elernyedése biztosítja.
A higanymilliméteres mértékegységnek ma már nincs sok szerepe a vizsgálatok során, de a korabeli vérnyomásmérő műszereknél ez jelezte, hogy a vér nyomása hány milliméter magasra tudta megemelni az üvegcsőbe zárt higanyt.
Miért szükséges a vérnyomás szabályozása?
Alapvetően az emberi szervezetben elsődlegesen a szív képes biztosítani a vérnyomás szabályozásának a feladatát abban az esetben, ha egy egészséges emberről beszélünk, azonban különféle megterhelések esetén ez az automatizált folyamat nem mindig kielégítő.
A szervezetet ugyanis rengeteg különböző terhelés, belső és külső ingerek érik, melyekhez a vérnyomásnak igazodnia kell a vérkeringés serkentésével vagy gátlásával egyaránt, ami egy rendkívül bonyolult folyamat.
Tudni kell ugyanis, hogy az emberi test a funkcionalitás tekintetében nem homogén rendszer, tehát folyamatosan változik, hogy az egyes szervek vagy sejtek mekkora aktivitással rendelkeznek, amire a vérnyomás értékének szintén állandóan reagálnia kell.
Ellenkező esetben a test egyes részeihez nem jutna elég vér, ezáltal tápanyag és oxigén, ami bizonyos szervek vagy testrészek leállását eredményezné, mely egy egészséges szervezet esetében természetesen elképzelhetetlen.
A vérkeringés redisztribúciója tehát rendkívül lényeges, hiszen folyamatosan változik, hogy melyik szerv aktív vagy marad nyugalomban, miközben folyamatosan módosul a szerveken áthaladó vérmennyiség is annak függvényében, hogy mikor és hol van szükség nagyobb mennyiségre.
Hogyan szabályozza a vérnyomást az emberi test?
Maga az emberi szervezet rendkívül bonyolult rendszerekkel és folyamatokkal képes meghatározni a vérnyomás értékét.
Példának okáért az idegrendszertől kezdve, a hormonális- és neuroendokrin szisztémán át, a vesékig és mellékvesékig bezárólag minden hozzájárul ahhoz, hogy a vérnyomásunk mindig határértékeken belül mozogjon – ezzel biztosítva a szervezet kiegyensúlyozott működését.
A rendszerek összehangolásáról, vagy mondhatni a központi szabályozásról az agytörzsben elhelyezkedő vazomotor a felelős, mely egyfajta autonóm idegrendszerként gyakorol hatást a szívre és a teljes keringésre a vérnyomás tekintetében.
A folyamatban nagyon fontos szerepet játszanak a mellékvesében termelődő hormonok, különösen a kortizol, az adrenalin és az epinephrin, melyek képesek arra, hogy vérnyomás csökkenésekor felszabadulnak a szervezetben és normál szintre emelik az értékeket.
Lényeges szerepet játszik továbbá ebben a folyamatban a vese vizeletkiválasztó rendszere, hiszen az elektrolitok és a folyadékháztartás folyamatos egyensúlyban tartása nagyon lényeges a vérnyomás értékét tekintve.
Ezen felül a pajzsmirigy sorolható még ebbe a kategóriába, hiszen azon túl, hogy befolyásolja az anyagcserét, a folyamat révén szintén hatást gyakorolhat a vérnyomás értékére.
Ebből is látható, hogy a vérnyomás-problémák milyen összetett háttérrel rendelkezhetnek, ezáltal nemcsak az alapos kivizsgálás és diagnózis fontos ilyenkor, hanem a célzott orvosi kezelés, a folyamatos kontroll is.
Az alacsony vérnyomás
A vérnyomásproblémák kapcsán alapvetően három állapotot különböztethetünk meg, így beszélhetünk alacsony, magas vagy ingadozó értékekről. A három közül az alacsony és az ingadozó vérnyomás a legkevésbé veszélyes, illetve a legritkábban igényel szabályozást.
A hypotensio, avagy a vérnyomás tartósan alacsony értékei jellemzően nem járnak súlyosabb tünetekkel, de enyhébb kellemetlenségek azért tartozhatnak hozzá, melyek alaposan meg tudják keseríteni a beteg életét.
Ide sorolható például a gyakori fáradékonyság, a levertség, az aluszékonyság, a fejfájás, a szédülés, de súlyosabb esetekben vagy tartósan lecsökkenő vérnyomás mellett akár még ájulás is jelentkezhet.
Az alacsony vérnyomás ritkán igényel gyógyszeres beavatkozást, különösen annak fényében, hogy gyakran gyógyszerek mellékhatásaiként, illetve olyan esetekben is kialakulhat, amikor valaki nem jut elegendő táplálékhoz, esetleg elégtelen folyadékbevitel lép fel.
Erős vérzésnél, vagy nők esetében a súlyosabb menstruáció mellett például előfordulhat, hogy csökken a vér mennyisége az erekben, ami a vérnyomás mérséklődését eredményezheti.
A magas vérnyomás
Az alacsony vérnyomással ellentétben kifejezetten veszélyes helyzeteket idézhet elő egy páciensnél a tartósan magas vérnyomás.
Itt fontos kiemelni, hogy a vérnyomás napszakonként és tevékenységenként változik, sőt még a pszichés állapot, a stressz is befolyásolhatja, tehát a kisebb ingadozás nem jelent problémát, azonban a tartósan magas állapotok már komoly gondokat okozhatnak.
Adja magát a kérdés, hogy mit nevezünk tartósan magas vérnyomásnak? Az orvosok a folyamatosan 140/90 Hgmm feletti állapotot sorolják ebbe a kategóriába. Ez az úgynevezett hipertónia, vagy hétköznapi nyelven magasvérnyomás betegség.
Fontos kiemelni, hogy ilyen vagy ennél magasabb vérnyomás-értékek nagyon gyakran előfordulhatnak még egészséges embereknél, is, probléma leginkább akkor van, ha ezek a kiugró értékek állandósulnak és már kellemetlen tünetekkel társulnak.
A magas vérnyomás ma már népbetegség
Sajnálatos statisztika, de Magyarországon a magas vérnyomás már egyfajta népbetegségnek számít az emberek körében, ami az elhízás mértékét tekintve egyáltalán nem meglepő.
A betegek legalább 90 százalékánál ugyanis primer hipertónia alakul ki, ami abból fakad, hogy részben az életkor miatt az érfalak rugalmassága folyamatosan csökken, ettől pedig mondhatni természetes módon emelkedik, illetve állandósul magas értékeken a vérnyomás.
Az elváltozás kapcsán nagyon fontos szerepet játszik az örökletesség, de legalább ennyire hozzájárul a kialakuláshoz az életmód, különösen az elhízás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a stressz, a dohányzás vagy a túlzott alkoholfogyasztás.
Nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy a kórosan magas vérnyomás mögött vesebetegség húzódik meg, esetleg valamilyen egyéb hormonális probléma, netán a mellékvesét vagy a pajzsmirigyet érintő hiányosság húzódik meg.
Utóbbi elváltozásokat nevezzük jellemzően másodlagos hipertóniának.
Érdekesség, hogy sok esetben – de kezdetben mindenképpen – a magas vérnyomás jellemzően nem okoz tüneteket. Később fejfájás, szédülés, égő szem érzés, ingerlékenység, fülzúgás, nehézlégzés és mellkasi fájdalom jelentkezhet a betegnél.
A magas vérnyomás szabályozása életmentő fontosságú
Ahogyan azt fentebb már említettük, a vérnyomásproblémák közül a magasabb értékek jelentik a legnagyobb veszélyt az emberi szervezetre nézve. A helyzetet súlyosbítja, hogy rengeteg esetben teljesen panaszmentes, vagy csak nagyon enyhe, általános tüneteket okoz.
Emiatt nevezik a hipertóniát néma gyilkosként, mert rengetegen még csak nem is tudják, hogy súlyos betegségtől szenvednek, amit kezeltetni kellene. Márpedig a magas vérnyomás hosszabb távon jelentős egészségkárosodást okoz és szövődményekkel jár.
Az emelkedett nyomás ugyanis egy felborult egyensúlyi állapotot jelent, ami roncsolja az érrendszert a szívben, az agyban és a vesékben egyaránt, aminek hatására valamennyi szerv esetében romlik a szervek optimális működése.
A kezeletlen magas vérnyomás hatására alakul ki sokaknál a szívelégtelenség, a szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés, valamint a veseelégtelenség.
Csak Magyarországon több ezer ember hal meg minden évben a hipertónia következményeitől, de világszinten is legalább hétmillióra becsülik a kapcsolódó halálesetek számát.
A magas vérnyomás ma már jól kezelhető betegség
A modern orvostudománynak köszönhetően a magas vérnyomás, mint betegség nagyon jól kezelhető, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő diagnózis, de még inkább az, hogy a betegséget időben felismerjék.
A magas vérnyomást ma már egyszerű, szájon át szedhető gyógyszerekkel könnyedén szinten lehet tartani, de ehhez lényeges a páciens részéről a rendszeres kontrollvizsgálat, valamint az orvosi utasítások megfelelő betartása is.
Nagyon sok esetben a magas vérnyomás kezeléséhez nincs szükség gyógyszerekre, vagy legfeljebb csak kezdetben. A problémát ugyanis a helytelen életmód idézi elő, így elegendő pihenéssel, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással az állapot visszafordítható.
A rendszeres orvosi konzultáció azonban ilyenkor is elengedhetetlenül fontos, hiszen rendszeresen ellenőrizni kell a beteg állapotát, de még inkább a kapcsolódó gyógyszerigényt.
Az életkor előrehaladásával folyamatosan változik a vérnyomás
Ha a vérnyomás szóba kerül, akkor mindenképpen beszélni kell annak folyamatos változásáról, ami teljesen normális ez életkor előrehaladásával.
Egy újszülött vérnyomása
Példának okáért egy megfelelően fejlődő újszülött esetében a vérnyomás átlagosan 60/40 Hgmm környékén a normális, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a szisztolés érték a születés után napi szinten változik, illetve emelkedik átlagosan 1 Hgmm-rel.
A folyamat aztán lelassul, de az emelkedés üteme az első évben látványosan és érzékelhetően megmarad. Természetesen nemcsak a szisztolés-, hanem a diasztolés nyomás is növekszik, különösen az első napokban, később azonban csökkenő tendenciát mutat.
A legalacsonyabb értékeit akkor éri el, amikor a gyermek háromhónapos korba lép, ettől a ponttól azonban folyamatos, illetve párhuzamos növekedés tapasztalható mindkét számadat tekintetében.
A pubertáskor végén alakul ki a 120/80 Hgmm-es vérnyomás
A testméret növekedésével együtt nagyjából 13 éves korig évente két higanymilliméterrel növekszik a vérnyomás, mely ezt követően, a pubertáskor végére, de legkésőbb 18 éves korra éri el a felnőttekre jellemző szintet.
Ekkor már a vérnyomásnak el kell érnie az átlagos 120/80 Hgmm-t, az ennél alacsonyabb vagy magasabb értékek ezért mindig kivizsgálást igényelhetnek, azonban egy fontos tényezőt lényeges kiemelni.
Ez nem más, minthogy a gyerekeknél – 17-18 éves korig bezárólag – lényeges figyelembe venni a vérnyomás kiértékelésénél a testi adottságokat is, különösen a testmagasságot és a testtömeget, hiszen ezek negatív és pozitív irányban egyaránt meghatározhatják az eredményt.
Az egészséges ember vérnyomása nem változhat a későbbiekben
Amint a pubertáskor végére az ember vérnyomása eléri a 120/80 vagy 130/80 Hgmm-es elfogadott értéket, az életkor előrehaladásával ez a szám normál esetben – egy egészséges szervezetnél – nem változhat.
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis közel sem normális, ha a vérnyomás dinamikusan követi az életkort. Sokak szerint egy ötvenéves embernél teljesen elfogadható a 150 Hgmm-es szisztolés érték, holott ez a vélekedés egyáltalán nem helytálló az orvosi gyakorlatban.
A vérnyomás emelkedése ugyanis minden esetben a kardiovaszkuláris rendszer állapotának romlása miatt módosul, tehát amennyiben a számok ennyire megnövekedtek, akkor a háttérben valamilyen betegség, illetve az érfalak rugalmasságának csökkenése áll.
Hogy a fenti hipotézis mennyire téves, azt jól mutatja, hogy a civilizációtól elszigetelt társadalmaknál – ahol nincs stressz és elhízás –, a vérnyomás mértéke egyáltalán nem emelkedik az életkorral, vagyis az ilyen jelenség civilizációs problémának minősíthető.
A magas vérnyomás és a stressz
Az elhízást és a mozgásszegény életmódot a fentiekben már többször is kiemeltük, mint a magas vérnyomás kiváltó okait, azonban kevés szó esett a stresszes életmódról, márpedig a betegség hátterében nagyon gyakran ez a tényező áll.
A stresszt sok esetben még mindig hajlamosak alábecsülni az emberek, holott Selye János, az ismert magyar endokrinológus – nem mellesleg a stresszkutatás egyik úttörője – is bebizonyította, hogy ez az állapot rengeteg negatív hatást válthat ki a szervezetből.
Már az enyhe stressz is befolyásolja a vérnyomást
Mint köztudott, a stressznek is megvannak a maga szintjei, így már kezdeti, azaz enyhe fázisban is képes negatív hatást gyakorolni a szervezetünkre, ezáltal szaporább pulzus, gyorsabb légzés, verejtékezés, valamint magas vérnyomás jelentkezik.
Ebben a fázisban azonban ahogy a stressz elmúlik, a magas vérnyomás mérséklődik, de előfordulhat, hogy a hatás állandósul, mindennapossá válik, így a szervezet nem képes arra, hogy regenerálja önmagát, így a kapcsolódó tünetek is állandósulnak.
Ekkor alakulhat ki például refluxbetegség, de a magas vérnyomás tartóssá válása szintén ennek köszönhető, akárcsak az olyan problémák, mint a szorongás, az álmatlanság vagy a fokozott ingerlékenység.
A betegnek ilyenkor már orvosi segítségre van szüksége, például vérnyomáscsökkentők szedésére, de ha ehhez nem társul életmódváltás és a stresszhatás nem szűnik meg, akkor egyre súlyosabb betegségek kapcsolódnak majd hozzá.
Így hozható közvetett kapcsolatba egymással a stressz és a szívinfarktus vagy az agyvérzés, hiszen a kettőt sok esetben a kezeletlen vagy elhanyagolt magas vérnyomás probléma köti össze egymással.
Időpontfoglalás